Kitaláltam, hogy tökéletes üzletet hozok létre. A finn indie bulit. Mert úgy tűnt hiány van, az ötlet jó, itt minden drága, üzemeltetem, van itt egy emberem én otthon élek, de utalódnak felém a bejövő eurók. A gond, hogy a kereslet változékony? Nem, inkább, hogy már létezik. Ruma. A hely, amit itt szerethetek, mert jó a zene. A nap itt kezdődött a tegnapi Ruma bulit folytatván. Kihívtak a tánctérről, hogy a németek dühösek? Aztán micsoda meglepetés :D 24 gyertya volt beledöfve 24 kis bagettba? Vagy ilyesmibe :) És épp pampogott valaki a személyzetből, hogy na ilyet nem lehet. Elvileg lefixálták velük, de a finnek hülyék :) Buliztunk tehát, akik megmaradtak a buliban :) Karo karót nyelt, meg egy finn nyelvet egész este. Majd egy másik csávóval van találkája (ma este és reggelre ér haza). Kaptam jegyet az Appro-ra. Állítólag nagyon jó (bár itt állítólag minden nagyon jó). Nem tudom :) Minden bulira azt mondják, hogy a legnagyobb, attól, hogy mondjuk szerintem csak kisebb lesz. No nembaj, aztán akartam egyet sétálni :) De buszoztunk, kikkel? Thomas, Stephanie, Tine :) Ők maradtak az erősek.
A nap későbbi részein tettem magamért, nem szellemültem át, vagy ilyesmi. Bár próbáltam. Megosztottam öreg fejemet családommal, ám valójában fel sem fogtam, hogy mától megint 1 évvel többet kell mondani ha kérdeznek. Elmentem egyedül sétálni Hervantába, a tavat nem leltem meg, nem mintha nagyon kerestem volna. Edzettem, azaz megvolt az erdő séta is :) Tudom, megint felsorolás jellegű. Kimerült vagyok, azt hittem menni fog, ennyire futja :) Annyi videót akarok megosztani, hogy szinte abból állna a blog. Csak legfontosabbat fogom. Meg egy ráadást :)
És kis kényeztetés gyanánt megnéztem Tinével a Mr. Nobody-t, féltem, hogy nagyon elvont lesz (gagyin elvont), meg hogy minek ezt nézem. Hát hol a látvány, ami a mozihoz kell? De tudtam, hogy tévedek és a megérzések nem jók és visszahúznak, mert Dórikám szólt, hogy jóféle. Szerencsére tudom, ha valakinek jó ízlése van és tudok rá hallgatni, csak néha forszírozni kell magam a kezdeti lépésekhez. Az idővel pedig mindig szerettem filozofálni. Döntésekről, szerelemről. Mozi előtt néztem rá VöriBori blogjára, és megleltem a videjót számomra! Köszönöm szépen mindannyiótoknak. :) Háromszor néztem meg csak éjjel. Szeretlek titeket!
Vajon milyen világ lenne, ha mindenki megtenné, amit megtehet? Igazából ez nem is kérdés, régóta tudom a válaszokat. De mozi után szeretek sétálni, átgondolni amit láttam, időt adni magamnak, hogy beépítsem tudásomba. Szóval egyedül ejtettem egy sétát Tampere alsó tava körül 9-edike utolsó perceiben. Már pisis koromban is az időt elemeztem :)
Próbálok csak akkor írni, ha megvan az elegendő érzelmi töltet. Most meg volt, azonban nem éreztem, hogy át tudom adni. Mindenesetre meghatottatok és Köszönöm! - Reggel átolvasva átengedem a rostán!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése