Санкт-Петербург

Utolsó reggel, szintén reggelivel nyitva, de annyival már nem sietve. Sajnos nem jól kezdődött a nap, sír komoly hangulat, félreértések és kavargások. Nem is tisztáztuk a helyzetet. Hogy mekkora majom vagyok viszonylag sokáig. Egész a check out-ig. Mire reggeli után visszatértem a szobába már a kabátom, táskám és pár kacatom fogadott csak. Az istenit, hogy mindenkit mindig megbántok.

Aki ismer valamiért mégis szeret, lehet, csak nehéz. De megbékéltünk, kibélültünk és magányos sétám helyett elmehettem a 2 némettel bejárni az orosz metróhálózatot, ennyi vágyam volt még. És nekik köszönhetően sikerült. Közben végig énekeltem az ellopták az oroszok a tankot, valamint a Kazahstan is the greatest country in the world dalt. Nagyon szép, az egyik legmélyebb "Európában", a világon? De mint metró kicsit kiábrándító volt. A kocsik ugye mondanom sem kell a mieinkkel azonosak, csak felújítva, szebbek. Legalább nem roncsnak tűnnek. De ismét egy falat otthon..

Volt olyan megálló, ahol a metróajtó és a megállóban lévő ajtó!!-nak is kellett nyílnia, ilyet még sosem láttam. Mint egy bunkerben.. Vad. Azért építették nagyon mélyre egyébként, mert minden mocsaras volt, így muszáj volt mélyre ásni. A jegy 22 rubel (avagy baszás), ez kb 150 forintnak felel meg és használod ameddig akarod, vagyis, ameddig ki nem jössz a metróvonalról, de oda-vissza, átszállva, addig ameddig akarod. Szép hosszú járatok lefelé, a beléptető természetesen nem 2 ajtós kanc__ány volt, hanem gép, ahogy már illene egy felzárkózni akaró várostól. A metró téma (ismerve az otthoni helyzetet) mindig felidegesít. De csak leszálltunk és bejártuk kicsit a külső részeket. Láttuk a könyvtárat, a Lenin szobrot (amit még szerettem volna) és parkszerű helyeket is. Szeretünk sétálni.

Aztán irány haza, kis útvesztés, de csak meglett és már ültünk is a buszon back to finland. Itt Mátéval szinte egész úton beszélgettünk. A határ előtt még oroszországban mentünk forgalommal szemben. Ilyet még sosem éltem át, egyébként ez pontosan tükrözi az oroszok vezetési stílusát. Folyadék nélkül próbálgass meggyógyulni. Az inhalátoromról beszéltem már? Majd fogok. Még határ előtt összeszedtem a bizonyos kreditet, amivel még tartoztam az országnak, a buszvezetők ezalatt sefteltek az alkohol dílerekkel. A finn határon még annyi volt vicces, számomra (ami azért valamit mégis tükröz), hogy egy kis előszobán kellett átmenni. És egy határőr állt ott, egy kutyával.

Nagyon tetszett, a kutyus, és nálam nem volt drog, de azért néztem, hogy mit tenne vajon. Morogna? :) Hosszú út 2 megállóval Tampere előtt. De végre aludhatunk.

Még annyit, hogy kisebb időutazásban vettünk részt. Otthon ugye -1 óra. A finn idő +1. Oroszországban a határ után ismét +1 lett, otthonihoz képest +2. Közben pedig át kellett állítani az órákat, ami -1 órát jelentett. A laptop, telefonok hülyülnek, még jó, hogy volt idő rendbe tenni a számokat. Hétfőn ugye nincs tanítás. Vissza a buszon pedig ismét -1. Az otthoni pedig még mindig -1 :) Szerintem jó sztori. Ez volt az orosz időutazásom története.

Sankt-Peterburg

Hú de korán van. Megint, kéne már egy kis pihenés. Hiába a spontán bulik a legjobbak :) Szombat, ma már hivatalos buli van. Egy napot "házibuli feeling"-gel töltöttük, de ki kell mozdulni, hogy lásd az oroszokat. Többször kimentem csak úgy céltalanul az utcára, ha volt időm. Tamperében is emiatt mászkálok néha csak úgy. Úgy érzem így érintkezem a kultúrával,vagyis legalább megadom az esélyt, hogy újat lássak. És sosem tévedek.

Hatalmas a város.. Az emberek. A tömeg. Sok. No vissza az élményekhez: Buszos kirándulás a belvárosban, egy-két látványos épülettel, templommal. Ez ingyenes és választható program volt. Abszolút megérte. :) Igen, a fáradtság miatt gondolom. Meg az árak miatt kalkulálnak ezzel az eshetőséggel. A sok olcsó vodka miatt kidőlt finn, aki délutánra tér magához. (Christian pont ilyen lesz, mikor a holnapi reggelen benyitok a szobájukba). Szerintem ez érte meg a legjobban!

És ez volt a legjobb nap is. Megtekinthettük az Auróra környékén a vizet. Buszról leszállva azonnal tukmálták volna ránk a sapikat, igazi hód, meg mókusszőrből. Én is vettem volna, de gagyit nem akartam, sokat meg nem fizetek. A víz környéke szééép, beletettem a kezem az orosz vizekbe :) Háhá.. Gyűjtöm a krediteket (kreditnek minősül a public vizelés is). Gyönyörű. A Peter és Paul erődöt is bejártuk. Megtanítottam Carinának a fáradt és éhes vagyok-ot. És saját élménykészlete gyanánt hozzácsaptuk a másnapost is. Az erőd a legrégebbi a városban és valójában sosem támadták. Az oroszok már csak ilyen gyanakvóak. Azok voltak és azok is lesznek.

Ezt már a cián-arany színű randa épületben is hallottuk, hogy azért van képük az ütközetek eltusolásához: Az emberek harcolnak a NAGY vezér, pedig a kastélyban lógatja a lábát, amikor pedig már nincs veszély megy a helyszínre ünnepeltetni magát.

Kaptunk még egy extrát, amit még az idegenvezetőnk sem tudott. Minden szombaton az erődben lőnek egyet. Mióta a város létezik és részleteket nem kaptam ugyan, azért nem nagyon hiszem. Az oroszok is jöttek nézelődni, szerintem megszokhatták volna. Sajnos a hülye lökdösődésük, meg rinyálásuk, hogy szonja így úgy megzavarta elegáns tűnődésemet. Fogalmam sem volt mi lesz a program. Meg hogy mit lőnek, meg hogyan. Egy ember kijön és lő egy puskával, nem nagy dolog, de megpróbálom élvezni.

Nem egészen így történt. Elbarikádolt sarokban az erőd egy kellemes részén. Katonák és zenekar. Nem egészen erre számítottam, de jobbat kaptam mint hittem. Mindenki jobbat kapott, mint amilyet hitt. De a hülye kis magyar azért mégiscsak a saját történelméből kapott vissza. Láthattam elsőként a hús-vér embereket, amint az erőt (A nagy oroszokat) képviselik. Kicsit bele is borzongtam, látni az erejüket, teljesen más. A könyveknél a képzelet diktál, magammá tenni igazán csak úgy tudom, ha átélem. Láttam, hogy tudnak összeszedettek lenni, ha akarnak. És bámulatos volt az előadás, zenére, parancsra mindenki együtt mozog.Totális zűrzavar helyett most pontosság, erő, és felkészültség jellemezte őket.

2 "műsorszám" között és harangszó után sütötték el azt a bizonyos fegyvert. Ez a vár oldalában egy ágyú volt.. Hatalmas robajjal, megadta a hangulatot, hogy átszellemüljek és átérezzem a harci zajokat. Minden megborzongott, az emberek hajába az apró hamu darabokat láttam leszállni. Ennyit a puskalövésről, amit hittem. Így szebb volt, abszolút a legjobb program volt, amit az országban láthattam. Sétáltunk, láttuk a tornyot aranyból és aztán egy ilyen katonai bemutatóba csöppentünk. Ami mellesleg a legutolsó volt az évben. Ezért nem kellett fizetni, de ez érte meg legjobban. Az egész túrában ez volt a legjobb. Mondjuk a metró látványa sem lesz majd semmi..

Az erőd után megnéztük szintén választható opcióként a St. Isaac Cathedral-t. Az árakat nem tudom hogy vették az oroszok, azt hittem hitaposott utakon fogunk lépkedni, de minden ilyen opcionális hely előtt elkérték a diákot, hogy olcsóbb legyen. Na, ha mi nem kapunk vissza, és már vizettünk érte, akkor hogy is van ez?? Ezek ilyenek, amivel tudnak lehúznak. Hiába mindenki ugyanígy megy Szentpétervárra (Mindenki! Ugyanígy!) mégsem tűnik eléggé megszokottnak, vagy kitaposottnak a megvalósítás. Azt hittem a rutin erősíti a színvonalat. Szép volt, ez is megérte. Ide sokan már nem is jöttek. Én igen :) És tudtam is kit szeretnék idegenvezetőnek, de nem megkaptam egy másikat? Kb 5 emberrel, de azért átbattyogtam rendeltetés szerű helyemre és hallgattam az érdekességeket.

Kis körbejárás után felmentünk a "tető"-re és onnan tekinthettünk le a városra. Ahol a francia koma (Lena pasija) azt mondta nem is olyan szép így. Nekem azért tetszett, a magaslatok mindig nagyon tetszenek. A 400 vagy mennyi lépcső megrémítette az embereket, engem annyira nem érdekelt. Kb lefelé tűnt csak fel, hogy már egy ideje jövök ugyanúgy. Amikor felmész csak felmész, de lefelé nem akarsz leesni de mégis gyorsítassz, nem? Kicsit mászkáltunk, kavarogtunk és..

Találkozó a Hermitage múzeum előtt. Itt találkoztunk kb mindenkivel, ez benne volt az alapjegyárban (legalább ez :)) de hogy mennyire nagy.. Az emberek nagyrészének már nagyon elege volt a múzeumokból. De mégis. A világ 10 legnagyobbjában benne van. Meg is kaptuk instrukcióként, hogy gyorsan felejtsük el, hogy mindent látni fogunk. Mivel amúgyis elegünk volt a múzeumokból, ezzel nem volt gond. Kicsit körbejártuk a termeket, nevettem kicsit a nénin, aki olyan volt, mint fölötte a festmény. És következett a következő.

A balett jött volna programként, de én erre annyira nem vágytam, hiába egyszer vagyok Oroszországban. Aki ment balettra az beszopta, mert volt kb 5 perce elkészülni és újra buszon ülni, mert a dugó miatt a busz igencsak araszolgatott. Már aki a busszal tért vissza a Hermitage-ból. Kis szabadidő és találkozó a hallban újra, indulás a Canal felé. Ilyen kis hajózás szerintem nem egyenlő a limóval. Az nagyon fényűzőnek hat, ez viszont élmény. By the way, hallottam egy sztorit, melyben félbevágott diákok voltak a főszereplők, mert a limóablakon kihajolva utaztak. Nem lett szép a vége.

A köztes időket ugye lazulással, tevehokkal, vagy sétával töltöttem, töltöttük. A tevehok az az orosz nemzeti mekiszerű palacsintázó, jóféle és nem is olyan drága. Ugye kedvenc barátnőnk, a kis orosz liba :D Nyehehe, höle is randa is. Nem vaj, befegyelmeztem kicsit, hogy tudok én oroszul vigyázz magadra. Köszi apa :) Működött is, többet nem szövegelt. Láttam a szemén a pánikot, mikor realizálódott benne, hogy kicsit kapizsgálok. És végre használhattam atyámtól tudott mondataimat. Nyehehe..

A canal szép volt, jó volt. Ahogy azt el lehet képzelni, a város csatornáin kis hajóval menni és menni. A vizet mikor nem szeretjük? A hidak pedig szinte egy karnyújtásnyira voltak. Néhány ötöst adtam is a hídnak. Aztán felbátorodtam. És székre is felálltam és finoman mátrixoztam is, semmi veszélyes, de számomra vicces. Ilyet sem mondhatok el magamról minden nap. Vagy mondhat el más magáról egy élet során.

Komámat sajnos otthon hagytam, (azt hittem nincs más út), de a viharba csak megtudtam, hogy lehetett volna jönni.. 3 napig tényleg lehetsz vízum nélkül. Csak komppal kell jönni. Dzsonikám, talán ez most válasz a kérdéseidre. A zenés hajókázás szovjet pezsgővel program után pedig, mivel egy napot kihagytunk (a kimenős buliból), következhetett a buli.. Megint. Mondtam, hogy nem pihentünk sokat. Itt már nem volt olyan nagyszerű, bár jól éreztük magunkat, nagyjából semmim nem maradt némi apró, meg a szuvenírnek szánt 10-es mellett a tárcámban. Utolsó esti marhaságként pedig amikor oroszul makogtak a színpadon, hogy 3 orosz leányt és 3 erasmusost kérünk. A lányok felmentek én pedig megragadtam Thijs-ot és Kevint és csatlakoztunk, ahogy kell. Fogalmunk sem volt mi a feladat. Aztán megtudtuk, mivel haloween van kipingálnak és a legszebb nyer. Thijs berosált és helyette gyorsan megjelent Juraj. És Kevin nyert, de azért elég hülyén néztünk ki a nap további részén. Ahol pl taxit kértem vicces volt. Amolyan záróakkordként Tine eléggé kivolt. Miattam, aláírom, semmi pénzzel az éjszaka közepén fél nappal hazabuszozásunk előtt vándoroltunk a fogalmunk sincs merre. Ladás törököket, meg miegymásokat leintve, hogy hazavigyenek. És végül 2 orosz lány segítségével csak sikerült. Yvette is ott volt, ő szerintem elvolt, én nevettem, Tine viszont felfogta a dolgot és nem repdesett az örömtől.

Leningrád

Korai kelés az egykori Leningrádban. Reggeli (erre később büszke leszek, mert egyszer sem hagytam ki), nem túl hajj de szupi, de valami. Erő az éhes gyomornak. Igen, itt a vodka egyébként annyi, mint a finneknél egy sör. Szóval minden alkoholista mekkájának érezte. A programokkal egyébként az volt a bajom, hogy a reggeli noha 10-ig tartana, előbb kezdődtek, 9 körül. Szeretem eljátszani, a 20 perccel 10 előtt beesni és belakni dolgot. Ez nem lustaság, csupán elővigyázatosság. Hogy tovább bírjam kaja nélkül. Ugye mondtam, hogy mindennemű pénzmennyiség nélkül jöttem el. Csak, hogy meglegyenek az izgalmak.

Busszal jártuk be a vidéket, és már tudtam, kihez akarok tendálni a múzeumokban. Egy csávó jó arc volt, érthetően beszélt, tisztán, tűzdelve humorral és "izgalmas" történelemmel. Láttuk a lenin szobrot, akkor elhatároztam, hogy Na! ezt szeretném látni. Mármint kicsit közelebbről. A tervek között még a metrózás is szerepelt, de az idő rohan, a vízum pedig hamarosan lejár.

Első megálló? (A franc emlékszik, majd a képek megmondják) a Catherine's Palace. Bejártuk az egészet. Amikor megláttam.. :) Szerintem undorító. A barokkot sem szeretem és a cián meg arany sem a kedvencem. Az akkori nőideál meg pláne nem. Mindenki dagadt volt és minden nő pasinak nézett ki. Félig eredeti, félig hamis elemekkel. A környék nagyon szép volt, de a palota :) Egyszerűen nem értem mit lehet ebben élvezni, én ha megtehetném sem szeretnék egy palotában lakni. Egyszerre csak egy helyen tudsz lenni. Meg rendben tartani az egészet!?

Sétálgattam a parkban és közelebbi kapcsolatot részesítettem kismadarakkal :) a tenyeremből ettek rengetegen, először beszéltem originál oroszokkal. Fogalmunk sem volt mit beszél a másik. Az oroszok nagyok ugyan, az országot tekintve, de azért na. Illene nyelveket is tudni. Mi pedig "normális" emberek, ez egy kicsit sem rasszista mondat, ugye? Szóval mi azt hisszük az amerikaiak hülyék. Osztom a véleményt, azok! De legalább angolul beszélnek :) Melyik az az ország, melynek tagjai nem tudnak más nyelvet, csak a sajátjukat? USA, de ilyenek az oroszok is. Nem sokkal beszéltem, de 10-ből 8 nem tudott, csak oroszul. Nem hibáztatom őket, mi is hasonlóak vagyunk. Sajnos a magyarok jobban hasonlítanak az oroszokra. Nyilván nem véletlen. De a mentalitásuk azért engem is megcsapott. Nem túlzottan tetszik a pénz központú világ. Itt megtehetsz mindent. Ha pénzed van, akkor meg főleg.

A vezetésüket nézve szerintem nagyok (nem autót, az más tészta :)) Ez mondjuk egyértelmű. De a kis dolgokkal nem foglalkoznak, gondolom nem is lehet mindennel. A hadügyet komolyan veszik, a fegyverkezést, a versenyeket a hadszíntéren szintén. Őket nem érdekli más, eltaposnak bárkit. Ezt teszi velünk a magas populáció.

A finnek sem véletlenül vannak éppen a másik oldalon. Kevés ember, magasabb életszínvonal. Egyszerű matek. Mondja ezt, aki egész életében a városban élt. De már bevallottam, hogy jó érzés volt nyomulni az utcán, éreztem a pörgést, a lendületet, mint otthon. De ez túlzás. Mindenki el akar ütni mindenkit, centizgetnek buszokkal, villamosokkal, autókkal egyaránt. Szeretek városban élni, de egy ekkora város már túl sok lenne. Meg a ne menj piacra, metróba, mert kirámolnak sem annyira tetszett. Reggelinél egy olasz csávó figyelmeztetett, hogy ne menjek metróba, vagyis inkább nagyon vigyázzak, mert őt most rámolták ki. Érezte a kezet, de a tömegben mire megfordult, már teljesen mindegy volt.

Megnéztük belülről a Cathedral of spilled blood-ot. A nyalóka tetejű templomot. Mozaikok, de nem vagyok az a nagyon műértő fajta, ha templomokról van szó. Meg én a gótikus építészetet csípem, nem a barokkot, nekem túl csicsás. Az orosz és az európai is. A várost próbálják néha Európainak beállítani, de azért mégiscsak orosz. A templom szép volt, de nem érte meg a 10 eurót, kívülről szebb.

Hazatérés, pihengetés. És a többiek izgatottan várták a limuzinozást :) Én nem, mert nem fizettem elő és ugye már volt ilyen élményem. Az estén amikor találkoztam kedvenc lányaimmal. Andor - Csilla: Nekem van ám barátnőm.

A liftben előző nap összefutottunk 2 magyarral, mikor kerestünk valakiket a hotelben. Az emberek szanaszét szórva helyezkedtek el. Máté pedig izgatottan várta mikor futok össze magyarral, mert a szövegem nem mindig teljesen helyénvaló. Nem mindig káromkodok, de azért a beszédstílus más ha értjük egymást. Pl hozd már a kaját, tündérkém :) Ezen a pihinapon (egyik orosz nap sem volt igazán pihentető) pedig összefutottam még egy csajjal. Kingával, szintén a liftben. Aki angolul kérdezte, hogy beszállhat-e, van e még hely. Én pedig magyarul válaszoltam: Hogyne lenne, szállj csak be :)

Szóval a móka is megvolt, később találkoztunk és folytattuk a bulit, míg az enyéim Limóztak :) Sok időt töltöttem Mátéval, sokat beszéltünk magyarul. Első nap ő volt mosott .., második nap én a bulihoz. Ugyanazokkal az emberekkel afterpartiztunk egyébként. A hotelban, amikor a többiek kimozdultak az orosz éjszakába. Ezen az estén rajtam volt a sor. Ez a kis összeröffenés, bulizgatás, beszélgetés annyira jól sikerült a hotel halljában, inkább bárjában, hogy később mentem haza, mint az emberek akik bulizni mentek valahova. Orosz csodák, francia csodák. Sokat beszéltem Lena (az orosz csaj) pasijával, meg 3 másik belga leánnyal. :) Saját gyártású pihiparti: beszélgetősest.

Az alapmeggondolása a napnak az volt, hogy ma alszom, mert tudok. Azaz lesz időm, de 4kor értem fel a szobámba. Reggel pedig kelés ismét hajnalban, mert a programok várnak!

Szentpétervár

Eljött a nap.. a túrám folytatódott. Gondoltam egy hónapon belül bejárom a vidéket. A terveimet már leírtam? Orosz nap, a befizetés megtörtént, az előző nap ugye elég jól sikerült. 6kor találkozó a központban. Keltünk nagyjából 1 óra alvás után. ANDORral! Elbúcsúztunk és megindult a 10 órás buszos utazás. Oroszországba!

Hosszú út volt, félig ésszel, félig ész nélkül. Jó hangulattal de nyugodalmasan. Aztán rádöbbentem egy-két apróságra ismét: Nincs egy forintom sem, (sem rubel-em, sem euro-m). Valamint nem hoztam el a finn telefonom, a másikhoz pedig nem hoztam töltőt. Nincs laptop-om, sem gyógyszerem.

Külső segítséggel tudtam túlélni a napokat.. Az oda úton a buszvezető ment, mint az őrült. Előzgetett olyan sebességgel :) Visszakaptuk a pár hete leadott útleveleinket. (hamarosan adom Tinének, hogy meglegyen az Arctic pecsét is) Benne a fantasztikus vízummal, kitöltöttünk pár lapot, amit kellett. Megkaptuk a programot a túrára. Kedves és aranyos orosz leányzó volt a vezető. És mint kiderült, az oroszok szépek. Mármint a lányok. Persze nem mind, de azért elég sokkal találkoztunk később. Izgalmak határnál: Sima finn engedély, de az oroszoknál háhá.. Alapos buszvizsgálat, fejvizsgálat, papírkák. De szerencsések voltunk, mehettünk tovább és pecsétet is kaptunk. Fura.

Elsőként láthattam Oroszországban az erdőbe dobott gumikerekeket, meg a sok szemetet. Marha nagy ország, gondolom mindent nem lehet kézben tartani. A vezetés meg úgyis inkább az olajjal, nukleáris fegyverekkel, stb van elfoglalva. A buszon lapocskát kaptunk, amin bejelölhettük milyen extra programban kívánunk részt venni. Ugye előre ez nehéz, ha fogalmad sincs. Az emberek általában a többiekhez mérték programjaikat. Én kicsit máshogy csináltam. Majd kitérek a részletekre.

Moscow time +1 óra

Megérkeztünk a városba, az első érzésem az otthon volt. Feels like BP. Vicces, nem? Nagy tömeg, araszolva haladtunk a dugóban, rögtönzött bemutatókkal, amiket erre-arra láthatunk. Szép, sok vízzel, nyüzsgés és hihetetlen. Engem ez a szám szinte sokkolt, de a külvárosi részeken láttam a házsorokat. Hatalmasak, egymás hegyén-hátán, hihetetlen. A teljes lakosság, (nem csak a szűk értelemben vett városban) 6 millió fő. Egy városé. A finneknek az egész országukban összesen 5 millióan élnek.

Nyüzsgés, pezsgés, fények. Mintha haza jönnék. De nincs víz. És a csapból szlopálás nélkül mit sem ér az ország. Még mindig Budapest a legjobb. :) Az árak az otthonihoz hasonlóak, a finnekhez ne hasonlítsunk. Némi kavargálás után Hotel 2 csillaggal az Ibis jóvoltából. Szervezett programok. Van mit írni. Dúsak az élmények és nagy a blogos lemaradásom is, de próbálok összeszedetten írni.

Programjaimat tekintve próbáltam jófiú lenni. Csak arra mentem, amire be is fizettem (nem mindenki tett így). Ezeket választottam: Russian dinner party, Catherine's palace, Cathedral on spilled blood, St. Isaac cathedral, State hermitage museum, Cruise on rivers and canals. Kihagytam a limousine trip-et és aYusupov palace-t.. mert már voltam, vagy elég a múzeumokból.

A hotel előtt várt a másik busszal menő németek közül a kicsi. Aki reám várt édesen, megmutatta a szuper szobát. Az ágy nyomi volt, de kényelmes. A kilátás gyönyörű. Láttam a tömeget araszolni autóval, de nekem ez tényleg szép. Egy szelet otthon. Kis nézelődés után mentünk is az első beszervezett programra. Russian dinner with Folk music show. Vodka az asztalon. Úgy hallottam az akkor jó, ha nem lehet érezni a szagát. Első fogás valami céklás történet. Aztán lassan jött a többi. A rengeteg kép majd megosztásra kerül valahogy. Az asztalnál Tine, Máté, Maike és én. Borsch, nemzeti leveske. Gombás-sajtos nagyon finom szószos akármi. Disznóhúsos bánat. Közben zenékkel, játékokkal. Volt alkalmam bezendülni a Párttal, a néppel különböző utunk féle dalba is. Fagyi és palacsinta desszertnek. A szép és finom ebéd után pedig a programban szereplő fogalmam sincs mi helyett az XXXX bárba mentünk. Ami igencsak sznobnak tűnt. Belépés, itt rendszeres a face kontroll, de a cserediák sok pénzt hoz és olyan randa sem vagyok ezek szerint. Ez a hely elméletileg az, ahol mindent megtehetsz. Ez később kiderült, hogy nem teljesen igaz. Inkább az országra igaz. Mindent megtehetsz, amíg kis pont vagy és nem akarsz nagyobbra nőni. Láttunk táncos csajokat, a szoba közepén hinta volt, ami elég veszélyes volt, ha belekalkulálom a részeg oroszokat, akik rángattak rajta, másokat fejbe b_szva. Zongoráztam kicsit, és táncoltam is rajta. Nomeg az asztalon. (az előbbinél jöttek oda, hogy nem kéne) és átvert az első orosz. Féreg. Nem vészes, de akkor is. Sétáltunk haza hajnalban, hogy aztán alig alva ISMÉT hajnaltól pörögjünk és induljunk a következő programokra!

88. A

Andorral rengeteget nevettünk, végre valaki érti a poénjaimat.. Segg, segg. Ezen a napon megcsináltuk az ablakomat, hogy azért annyira nyilvánvalóan ne jöjjön be a hideg. Élveztük a napot. Mászkáltunk a városban. Felmentünk a Pyynikki toronyba.. Ettünk Munkkit, ahogy illik.

És a rohadékja nem hazavitte a salmiakkit? :D A cukor nem tetszett neki, a pia annál inkább. A mászkálások során találtunk egy pubot, ami hasonlít az otthoni helyekre. A kedves kivétellel, hogy nem leszel cigiszagú utána.. Nagyon jó érzés. És kb nem leszarva van az ember.. Finnországban ezzel törődnek.

Utána Rumába vettük az irányt. Jóféle hely még jobbfélébb zenével. Kiélveztük az utolsó óráinkat együtt. Pár óra és kelek hajnalban és megyek Russia felé. Thomas-t ott hagytuk, mert úgy nézett ki, a nőzés összejött. Vagy legalábbis még érezte a partit és nem tudott volna hazamenni. De meg tudta oldani a társaságot az első buszig.

Andor

Ma jön a barátom. Izgatott vagyok :) Mentem érte, az idő rövid.. Sokáig húztam ezt a bejegyzést és fogalmam sincs már.. Időm meg nincs rákapni a blogolásra, mert itt a Peti és nem igazán hagy gondolkodni, amikor ébren van. A kis német segítségével tudtam megoldani az előkészületes dolgokat. Meglepetés csomag meg minden. Megjött, de Zsófi elnyeszte a meglepetést. Ez meg is alapozta az idejét itt. Mint kiderült. Jajj. Bejártuk a vidéket, próbáltam mindent megmutatni. Amit sötétben megtudtam.. Másnap nappal lesi majd a vidéket, a visszaszámlálás megkezdődött, másfél napunk van. Partiztunk is vagy mi? Andor nem segít fogalmam sincs mi történt :D Majd javítok ha megtudok valami újat. Bejártuk a tavat, tinénél aludtunk. Bocsi..

Igazából suli is van, szóval oda mentünk egy kevés késéssel a csomagokkal. Finn óra. Azt mondta nagyon szupi volt. A tanár is rendes, kedves. Mondtam én.. Ezeket én tudom. Bemutattam neki a csajokat, akik majd gondját viselik míg én nem leszek. Séta a városban és alvás.

Egy pihinap Tamperében

Hajnal cuccokkal Lapinkaarin. Orvoshoz akartunk menni, de nem tettük. Az orvosság már igazán érhetne valamit, mert szeretném élvezni az itt létet. Lényegében mindig volt valami bajom ittlétem során. A legújabb panasz, ami nem is olyan új, hogy köhögök, mint az állat és aludni sem bírok. Hogy emiatt vagy nem? Ki tudja. Oskolai ebéd, lélekben készülés komámra. Andor ugyanis holnap jön :) És nagyon jó lesz, azonban nagyon kevés időnk lesz együtt. Kb másfél nap de ebből nekem sokat kell suliban lennem.

Majd jön ő is, nem lesz baj, az előkészületek megvannak, utolsó simítás kell. Hogy mindent kézben tartsak, de annyi. Tervet nem szőttem, de egy KalAndornak minek is tenném, ő majd felfedezi, amit felszeretne. Beindult a szekér, ahogy ezt a túrám előtt is tudtam. Erősödnek a dolgok. Jönnek a tennivalók. Most kell megmutatni, hogy milyen fából faragtak :)

Vártam a csirkehusira, de a viharba csak nem kaptam meg... De legalább kicsit szervezkedtem, összejöttem a Lukonlakó néppel. Ami 2 németet és egy osztrákot jelent (név szerint: Stephanie, Thomas, Carina). És Tine + én. Pont elegendő egy mozis kedvezményre ;)

Nem jött össze sajna, a házifeladat belepiszkított, így hammoltam a moziban jobbomon Tinével, balomon Thomas-szal. Sajnos a film nem a szülinapi mr nobodyhoz volt hasonló. Sem összetételben, sem sztoriban, hm.. lényegében semmiben. American :) Ne nézzétek meg, nem túl izgi.

A nap hátralevő része izgalmakkal teli.. Mert tenni kell, amit tenni kell. Összeszedtem magam (kicsit), rendbeszedtem a blogot (kicsit). Beszéltem akikkel beszélni lehetett még Tinivel is :D És a képeket is elosztottam kellően, ahova kell. És ahogy tudtam.. Ennyi a mai nap.. Andor hamarosan felkel és repül felém. Várlak!

Santa village - trip day 10

Utolsó és egyben legizgalmasabb napja a túrának. Kicsit kavarni akartam a tervet és figyelve a menetrendeket és az időbeosztást szerettem volna a lehető legjobb megoldásokat. Azonban a finn vasút társaság nem akart velem együtt működni, így a tervből kihagytam Kuopio-t és Jyväskylä-t. Ezekre egyébként 1-1 napot szánnék, de így máskor kell rá időt szakítanom. Lényegében a kelés jó volt.. Ágyban, normálisan, bár megint félnem kellett, hogy nem lesz elég hely. Reggeli a vendégházban és vissza a városba. Északi fényt nem nagyon láthatok, ahhoz hidegebb kell és tiszta égbolt. De elvileg nem lehetetlen és Tamperéből is láthatom.

A visszaút napja volt és a csúcspont is :) Menetrend szerint indultunk útitársammal a 8-cas busszal, míg a vonatállomás menedéket nyújtott csomagjainknak. Félórás út a gyönyörű finn északon. A természet eszméletlen szép, finom hóréteggel, gyenge hó, eső hullásával fűszerezve. Szerencse, hogy viszonylag hamar mentünk (11:05), mert mikor odaértünk még a hó dominált, - mikor visszafelé tartottunk, már az eső tette magáévá az addigi hófödte tájat. A hangulat eszméletlen és (gyerekek most elfordulni) ha tudod is, hogy nem létezik a mikulás azért a messzi északon mégiscsak van benned egy kis borzongás, hogy jajjmár. Miezmár.. EEz megvolt bennünk is. Santa village. A park zárva van, de finn vidámparkból már kaptam és a játszótér sem igazán az én méretem volt. Próbáltam!

Pár bódé karácsonyi fényekkel, azért hangulatosan. Ám amikor összegeztük a térképet az nagyjából ezt a tematikát követte: shop, shop, wc, santa, shop, shop, wc. Megtekintettük a shopokat tehát :)

Soppoljunk már ha ott vagyunk.. Verjünk el egy rakat pééééézt. Akartam valami Arctic cyrcle-ös cuccot :) de a leggagyibb pulcsi is (aminek legalább a felirata jó volt) 44 ejuróba fájt. Pihentettem tehát a projectet és maradtam a képeslapnál. Megnéztük a Santa is here feliratú nagy házat is :) Na vajon mi volt itt? Hát a bácsi dolgozgatott egy-két kobolddal. A hely tökéletesen decemberre alakítva.

Hatalmas helyek, egyébként nagyon szép. Nagyon hangulatos. Sajnos fotót nem készítettem (mint kiderült jól tettem a kamerák ugyanis felvették ahogy megyünk a mikuláshoz). Hangulatos, kopácsolásos műhelyhangok, hatalmas óramű mely ide-oda leng. Pár kép hírességekről, mint Hakinen vagy épp Bam :D Aztán egy sapis koma kijött és bevezetett, ahol beültünk a piros szakállas bácsi mellé. Kép a jövőnek (és Karo szüleinek) és egy-két shop. Próbáltunk nem sokat költeni, a kajával le is faragtunk a költségekből. Santa Claus Office. A blokkot megtartom! :)

Képet akartam, de a linkre kattintva láthattok a mikulással:

http://www.facebook.com/#!/photo.php?fbid=1524434276119&set=a.1112103608110.2018015.1392495921

Extra info, tök véletlen. Tán sors, de épp 2 hónappal dec 24 előtt jöttünk. Végzet.

Benéztünk a postiba is, ahova a levelek jönnek, valamint továbbítódnak. Láttuk a leghosszabb levelet, amit kapott és megleltem a magyarok által küldött leveleket is. Tanulság: Ha levelet írsz a mikulásnak, csak nyugodtan! Megkapja. :) Megjártuk az erdőt is, ahogy a tervben meg volt írva ;) és hóembert is összeraktunk, hogy meglegyen az öröm. Az északi sarkkör volt nekem a legizgibb. Mondjuk az hogy beszéltem a finn télapóval sem utolsó. De hányan mondhatják el magukról, hogy a sarkkör egyik oldaláról a másikra jelölték a terepet? A hiányzó pont a rénszarvas.. de csak bepótoljuk míg itt vagyunk. Ha máshol nem is, majd a pizzán viszontlátjuk egymást.

Sárga testvéreinkkel összehaverkodtunk (ez abból állt, hogy köszöntünk mikor elhúztak). Ezt leírom: velük jöttünk Kemitől vonattal, a buszon Rovaniemiből, aztán vissza Santa village-ből és láttam őket a vonatunk felé igyekezni is. Mindegy a sok indiai mellett szinte eltörpültek.. ebből pedig egy gondolat:

Karo alszik.. (a vonaton és így van időm kifejteni). Az ő alvása egyenlő a legbékésebb időtöltéssel, amit együtt töltünk. Ha ő alszik tehetem a dolgaimat, ha én aludnék tuti, hogy b_sztat. Velem van baj, türelmetlen vagyok és nehézfejű.. Tudom jól. Ezzel visszakanyarodtunk az okfejtéshez. Azt hiszem a változást sem tudom már magamban alapértelmezetté tenni. De alakítani tudok és ha emlékeztetem magam, akkor megtudok felelni a saját magam alkotta normáknak.

Hihetetlen, hogy Budapestről Turkuba érni (repcsivel) másfél óra, azonban a vonatkodás pl ma. Sok..

Visszatérés Tamperébe. 24-én haza, 2 hónap múlva ilyenkor pedig haza.  :) A vonatút Tamperébe 10 óra. Szóval van idő a rekreációra. Ha minden jól megy 3:10-re Tampere és akkor már csak haza kell menni valahogy.

84. Rovaniemi - trip day 9

Hajnali kelés, jajj de nem hiányzott. De szép lesz, jó lesz. Megéri. Összekaptuk magunkat és mentünk az állomásra immáron hárman utaztunk. Elhagytuk a szép és nyugis Kemit, hogy megismerhessük a nagy és hírhedtebb Rovaniemit.

Finom hó fogadott :) igazi téli, vagy talán finn életérzés. Néha tényleg megéreztük az új idők szelét. Ájj de jó volt! Körbenéztünk a városban, amit találtunk jól megnéztük. Hogy mi volt azt nem tudom, mert régen volt, oké? :) Pl láttuk a Santa Claus Hotelt :O Ez most reklámnak minősül? Biztos drága, ne menj oda. Így már nem az. A lényeg egy szép múzeum volt ezen a napon. És ugye a város kicsit tüzetesebb megismerése, már amennyire ezt 1 nap alatt lehet.

Megtekintettük az Arctic múzeumot. Ez főleg az ilyen fagyos tájakon élőkről szólt, de nagyon részletes volt és mindenféle kiállítással, képekkel illusztrálva. A finnek egyébként hihetetlen későn kezdtek el fejlődni.. De marha gyorsak voltak és lehagytak sok mindenkit. Szar ezt látni, de igaz. A kiállítások, kötelező múzeumkodások után jöhetett a fakultatív kajakeresés. Meg is lett, a magyar koma ötletéhez ragaszkodva isteni pizzát, salátát ebédelhettünk viszonylag olcsón. Abszolút megérte. Vissza az állomásra, mert a hostel dolgot egész pontosan még mindig nem tudtuk egész pontosan.

Úgy voltunk, hogy vagy megyünk mi is haza éjszaka, ha még meg tudjuk tekinteni a miki falut. Szóval állomás. Kiderült, hogy Miki bácsi 17kor bezárja kapuit, a munkaidő lejár. Nem kapsz ajándékot! Mivel az alvás dolog nem volt annyira tiszta, a cuccainkat egész napra (és a következőre is) az állomáson hagytuk. A jövő (vagyis inkább este) zenéjeként, pedig elmentünk a hotelbe és megpihentünk. Immáron rendes ágyon, nyomi kis reggelivel. Rögtönzött bulit csaptunk, ami az internetből állt, de olyan gyors volt, muszáj volt kihasználni. Éjszaka próbáltam nézegetni az északi fényt, de ehhez sok tényező egyidejűleg szükséges. Így lemondtam a dologról (majd holnap veszek róla pár képet).. Rénszarvast sem láttunk még, de azt hallottam Tampere mellett lehet valahol játszani velük.

83. Kemi - trip day 8

Elnézéseket kérek a nagyon lassú bejegyzések miatt. Zajlanak az események, ahogy majd látjátok.

Ez volt az utolsó teljes Kemis nap. Peet vendégszeretete kifogyhatatlan. Ebédek olyan fantasztikusan, egyszerűen nem tudtunk éhesek lenni mellette. Ma jött el az idő az úszásra, hát egy jó kis reggeli után mentünk is megvadítani a finn (klóros) vizeket. 2 órát játszadoztunk mindenféle eszközökkel, meg ugrálgatással, csúszdázással :D Még a magas leugró valamiről is leugorhattunk, csak ketten voltunk, akik mamlasz létükre odaólálkodtak. Már nem szabadott volna, de a viharba ne. Engedélyt megkaptuk :D Az az állat meg ment volna a legmagasabbra, de én bátor ember lévén beálltam a kicsik mögé a sorba (nem olyan magasan).

Haza jöttünk, hami és mivel az uszoda Kemi másik felén van a túra kitöltötte az időnket :) Eztán meglestük a helyet, ahova költözik majd Peet a hétfői napon.. Az új hely a vonatállomástól (és lényegében mindentől) jó messze van. Még messzebb, mint egyébként. Net még nem volt, ellenben 2 ágy, egy pici szobában, retkesebb, tömöttebb, és persze nyugtalanabb. Csak a suli miatti közelség jó.

Neki jó lesz, mert már a magányból elege lett :) Nekem jót tett egyébként. Rettenetesen jól éreztem magam Kemiben, nagyon nyugtató volt. És nagyon örülök, hogy még elkaptuk a régi helyet, az új helyre való érkezés teljesen más érzéseket hordozott volna, ebben biztos vagyok :) Az eredeti helyen amolyan remete életet lehet élni. Éltük is kicsit.. Nagyon tetszett az elszigeteltség.

Az új hely (azt hittem közel van, de nem) emberekkel tömött. Csak épp net nem volt, mikor elvileg pont annak örült volna :D Emberek vannak, azzal el lesz. És próbáltuk megkonnektálni a netet valahogy, ezt úgy tudtuk elérni, hogy a szomszéd lakások előtti asztalhoz leültünk (a szabadba) és a wireless kapcsolatot lopkodtuk a bentiektől :D Közben pedig ismét elkezdett esni a hó. Visszafelé kerülővel jöttünk, mert csak most vagyunk Kemiben, nem hiszem, hogy lesz még lehetőségem megtekinteni a város tavait. ELTÉVEDTÜNK, jajj ó ne :) kirándultunk, megnéztük a híres l.....sz tavat, ahogy Peet mondta. De csak meglettünk valahogy és hazaértünk. WOW haverunk nyomja ahogy szokta. Karo kidőlt (nem csoda, amennyit mászkálunk a napokban). Píttel pedig tejbelimplompot faltunk, ilyen jó kajákat nem ettem mióta az országban vagyok :D Meleg, magyaros, ízes.. Pizzából mondjuk nagy szakértővé váltam.

Kiültünk a konyhába, beszélgettünk magyar barátommal. És felfedezését élveztük kicsit. Hogy valaki a környéken erős jelet sugároz és tudunk netezni :) Így kihasználtuk az alkalmat még egy kicsit. Vicces :) pár órája még a hidegben ültünk, hogy láthassuk az üzeneteket, amiket a nagyvilágtól kapunk.

Utolsó mozzanatként arra a napra (inkább hajnalra) és Kemis mozzanatként.. mert mindjárt megyünk Rovaniemibe.. Eeeelmentünk szaunázni. Számítani lehetett rá. :) Minden kemis napon 1 szauna :) Ezúttal ketten, Karo mint mondtam kimerült volt és alukált inkább, még a hamiját sem ette meg. Így belemegedtünk :D és ketten pucér szaunáztunk. A finnek így nyomják, náluk teljesen normális, de azért mindenhol, minden helyzetben nem tenném meg. A finnek igen. Kiélveztük az utolsó órákat együtt.

82. Kemi - trip day 7

Kemi nap. Egy hét el is telt a túrából. Itt a legjobb. Van saját szobánk is. A magyar konyha remek. Egyszerűen fenomenális élvezeteknek voltunk részesei. Ez a nap, ahogy lenni szokott a körbenézéssel telt. Első nap megérkezés, lazítás. Második nap rendszerint körbenézés aztán lazítás. Harmadik nap meg lelépés a következő helyszínre. Lényegében így épült fel a túra. És mondhatom remeknek érzem.

Hazai ízek után körbejártuk a várost. Nem mondanám, hogy sok embert láttam arra rohangálni. Az egész városban kb összesen annyi embert láttam, ahány Tamperében egy buszon szokott utazni. Nyugis, nekem pont így tetszett, nem hatol be a világ zaja, nem mocskol be. Tudsz pihenni. Igazi relaxációs élmény, azonban a vasútállomás vagy a center igazi sétafeladat. Nagy számok, nagy léptek. De megnéztük, amit lehetett. Szobrokat, épületeket, stadiont, uszodát, tengert. És megtaláltuk a Stonehenge-t. Tudtátok, hogy Kemiben van? Én már igen.

A múzeumnál volt olyan ár, ami munkanélküliekre vonatkozik.. Nagyon tetszett :) Hazaséta, tevszövögetések és Jöhet a szokásos lepihenés. 2 szupi filmecskével. Afterlife. Csak ajánlani tudom, hogy aki teheti NE nézze meg. Főleg ne moziban, és ne 3d-ben. Borzasztó :)
Ám a feláldozhatók eléggé finom film lett, Rambo szerű agresszióval és egy pár nagyon szép mondattal! Buda. Pest. ;)

Ismét szaunáztunk. Ha már megtehetjük, mert egy lélek sem jár erre.. Mostunk is, csak hogy az étvágyát elvegyük az utitársnak. De nem nagyon ment :D Nagyon jó kis szauna nap, előtte rögtönzött házibulival egyébként. Rengeteget beszélgettünk, jött az ihlet és születtek a szaunás képek. A tegnapi szauna nap Nagyon hosszú volt, a mai bulis. A holnapi pedig meztelen lesz.

Oulu, Kemi - trip day 6

Terv szerint minden, néha mutálódik. De folyamatosan forognak a kerekek. Ma megnéztük Hojka suliját és faltunk egyet.. Hatalmas reggeli után szinte egybőll az ebédre tértünk. Gyomornak nyugodni annyi idő volt, míg odaértünk. Ouluban a szép, hogy 1 utcán van a lakása, a sulija és lényegében a center is. Szóval fel-alá egy utcán :) Ez a fő momentum. Bicaja is van, így pedig egyszerűbb az élet.

A finneknek nem nagyon van érzéke az ok-okozathoz, vagy nem törődnek vele. Suhannak mint állat akkor is ha hó és jég van.. Biztos jobban tudják, de azt hiszem már kifejtettem. Immár Marie nélkül kellett ébredni. Oskola után a múzeum volt a program és a vándorlás Kemi-be.

A múzeum váá, hát nagyon szép és jó volt. Nem tudnám meghatározni mi volt a témája, amolyan minden. Vagy inkább érdekességek, valós furcsaságok? Valami ilyesmi. Már az első "játéknál" hatalmasat röhögtem. Fakocsi verseny fogadott :) fotót is lőttem ;) Csak neked Andor.. aztán pl láttunk hidakat, szerkezeteket, szimulátorokat, bolygós előadást, különböző trükköket, effekteket. Láttam a saját hőképem, voltam virág, meg műsorvezető. Építettünk, játszottunk, és kinéztünk magasról :)

Bejártuk még utoljára a vidéket, aztán vonatállomás és irány Kemi. Magyar barátom szívélyesen fogadott, ahogy jó szívéhez illik. A legszebb, bizonyos szempontból legnyugisabb időszakot itt töltöttük. Pálinkával kínált és amit ott vendégszeretetből kaptunk.. Hát példátlan.

 Megpecsételtük az estét egy szaunával, a romantika úgy zajlott, hogy elvileg fizetni kell.. De mivel magyar gyerekek vagyunk így ki tudjuk kerülni a rendszert. Későn mentünk és senkinek még színét sem láttuk. Peet rezidenciáját tekintve a legszerencsésebbnek mondható. Hojkának hatalmas szobája van, azonban 7 lakótársa. Petinek nincs lakótársa, ellenben 2 szobája, hatalmas konyhája. Lényegében saját kecója van. Szociális élet szempontjából talán fordítva kéne lennie. Nekem a környezet nagyon tetszett, meg volt a feeling. Ember szinte sehol, de pont így volt szép. Üdülni kikapcsolni, pihenni tökéletes.

Egy erasmus élet nyílván más. Ott a társaság a lényeg, mégis engem megfogott ez a viszonylagos elszigeteltség, se internet, sem emberek. Bár egy srác 0-24 warcraftozott :) minden nap hahotázva tettük lépéseinket a szauna felé.

80. Oulu - trip day 5

Szép hely, jó hely. A feedbacket is kapom útitársamtól, hogy akit eddig felvonultattam valóban jó fej. Így lesz ez a továbbiakban is. Elérkezett a körbenéző hadgyakorlat a gyönyörű Ouluban. 4-en ettünk egy fahéjas? valamit, meg kakaó-kávé ilyenek. Bejártuk, amit lehetett. Csináltuk a képeket. Inkább azok domináltak :) Turistáskodás, kínaiaskodás közepette egy-két levélbemászás, hülyülés a rendőrszoborral, stb. Akartam szuvenírt venni, de amit néztem az minden csak nem finn. De chiléből azért nem veszek ajándékot haza. Sokat gondolok a hazára.

A hazatervek alapján Peet koma 20-án megy haza Turkuból, én 24-én, Alkohojka pedig 27-én. Persze decemberben. Ugyanonnan ugyanazzal a járattal, muhaha. 3 egymást követő géppel fogjuk betámadni a fővárost! Úgyhogy vad lesz. Sosem lesz a régi.. erasmus feeling, ami most van, de majd igyekszünk és a barátságok megmaradnak. Az EILC-s összetartás ebben az országban nagyon szép. Bárkinek írok örömmel fogad. Egyszerűen jó rájuk gondolni. A tényre hogy ennyi helyen, ennyi ember kedves és aranyos a világ minden tájáról (ezek nyílván nem a legjobb szavak rá, de nehéz na..)

Kisemberek, szobrok, épületek. Nagyon szép város, sok vízzel, sok híddal. Gyér közlekedéssel és a napokban sok esővel :) Mentünk pár kört.. Az ott létet nagyon élvezném. Gondolom még sötétebb, a hidakba szerelmes lennék/vagyok és gondolom több esély van látni az északi fényt is.

Eztán relax.. A héten még igensok séta jön :) Csak előrevetítek. Találkoztunk egy finnel, akivel gyanús viszonya van kedves vendéglátónknak :D Ki tudja.. Az információk halmaza. Aki túl kiváncsi hamar megöregszik és én sem szeretem :) Átjöttek hát páran. Láttunk sok jutubvideót a mikulásról. Egy cég csinált pár kis videót :) A napokban fáradt vagyok. De ilyen az élet.

A kis videót rengetegen látták, a mikulás születéséről? :D Alapjáraton egy reklám egy céghez. De olyan sikeres, hogy csinálják belőle a filmet. Hamarosan a mozikban..

79. Oulu - trip day 4

Vaasaból indulás, ideje továbblépni. Tsakamist viszontlátom a reunionon Tamperében. Jönnek az új városok, megkezdődött az utazós világ. Karoval lépkedjük a szinteket (ami majd elvezet az idegesítőhöz..) és önmagamhoz pár dolgot kifelejtettem hozzátenni, mikor pakolásztam. Pl mindennemű fürdőcuccot, borotva, stb.. ebből lehet sejteni, hogy a túra végére igencsak csöves feeling lesz.

Otthon hagytam a kesztyűimet, valamint a kabátom kapucniját, ezek azért fontos dolgok, ha az ember az északi sarkkört igyekszik átlépni a 2010-es év telének derekán. Sok sok vonattal indult a móka - 6 óra? Úgyhogy ment a sorozat bla bla, bla.. De legalább viszonylag kényelmesen ültünk. Sejnäjokiba ugyanis busz vitt vonat helyett, szóval eltelt egy időbe míg lenyugodtam, amiért elb_sszák a terveimet. Persze kényelem sem utolsó, de ne a leghosszabb út előtt csináljanak ilyeneket. Megindult a finnek ócsárolása, avagy német oldalról védelme.. Ez pedig kitart majd az út végéig. Pár kedves finn, aztán pár nagyon nem.. Stick to the plan. Nagyon földhözragadt, idegesítően szabálykövető. Hosszútávon az országhoz vezet valamire, de az emberek kapcsolatával mit sem törődik.

Ouluba 17:11kor siklott be a vonat. Hojka és Marie vártak, elmentünk a szálláshelyre B&B, és megkezdődött az ismerkedés, új helyekkel, emberekkel, ahogy annak lennie kell. 7 emberrel lakik együtt, ebből majdnem mind fiú és az első hetekben nem is szóltak hozzá. Egy rendes német sráccal voltunk sokat, hívott is egy kaja után szaunázni. A kaja érdekes színű volt, ahogy azt megszoktuk a finn kajáktól. Bár ez homemade. Szóval finn tradicionális cucc, egy addig igencsak szégyenlősen megjelenő magyarral Budapestről. Mire feljöttünk a lányok már az alkohol erősebbik formájával ismerkedtek és beszélgettek (amolyan nőies témákról). Kimerülten bedőltem egy ágyba, aztán nehezen, de feltápászkodtam és indultunk a Never grow old nevű bárba. Szép hely, csak iszonyatosan drága. Bár ezt nem én fizettem. Pihengetés, készülés a holnapra. Sok vonat, szauna leterheli az embert.

78. Vaasa - trip day 3

Vaasa. Jó volt visszajönni, de már vágyom másfelé. Szeretem ezt a várost és nem akarok máshogy érezni, ezért kicsit megkavartam az állóvizet és megsürgettem egy esetleges továbbutazást. Karo könnyen kezelhető, hajlékony, a szervezésbe nem szól bele, csak jön velem, Thomas is ilyen. Az ilyen emberek nem nyamnyognak. Az ilyet szeretem. Az élményeim a várossal jelen helyzetben túl sötétek. És ugyan én szeretem a sötétet, ezt most nem egészen így értettem. Tine ma Tamperével alszik.

Ma nem tettünk sokat. Kicsit regenerálódtunk? Film, pizza. Láttam Maria-t és ha szerencsém van beszélhetek a tutorokkal és felhozhatom az elhagyott kártya üzletet. Későbbre 2 parti van kilátásban, de sem fizetni, sem partizni nincs sok kedvem. Egy baráti billiárd még beleférne.

Csalódtam a városban. Nem jó oda visszatérni, ahol a szép emlékeket hagytad. Csak befeketülnek.

Apropó sötét. Mikor július utolsó napján megjöttem ide a nap 23:30 körül ment le, éjfélre már sötét lett. Most fél 7kor nem látom a billentyűzetet, de legalább van egy kis időm bepótolni a lemaradásokat. Szóval a sötétség terjeszkedik :) Máááááááátrix. És az embernek kell az idő, mikor egyedül lehet. Ez nekem most van, mikor a többiek alszanak :)


És háhá.. Az este szép volt nagyon. Erről tehetett a kedves Laura :) A kedves Agneszka. Karo és Tsakamis. Á de jó volt. Egy csendes este. Nem parti, hanem beszélgetések :) Sok sok elintéznivaló a finnekkel, a finnekről, bár mindenki Laura lenne... :) Jön majd ő is és meglátogat. Mennyire jó tutor? És csak felhívtam és 20 perc múlva jött. Elmentünk O'maleys pub-ba :) Szép emlékek, bár nem sokszor voltam ott. De most nagyon szép és jó volt. Elmentünk és kulturáltan jól éreztük magunkat. Andreas később jött, és korán ment :) De hát a csajozás fontos dolog egy férfi életében. Laura pedig szintén ment, mert finn és pontos :D Mint egy finn. Bár elfelejthetném, hogy több is van. Megtudtam egy fontos dolgot: Hogyan kell mondani az "áfonyalevet jég nélkül"-t. Aztán hárman görög és finn segédlet nélkül Darts-oztunk :) Aztán haza és várjuk Tsakamist. Holnap hamar lelépünk. Vár a következő állomás. Oulu.

77. Vaasa - trip day 2

Másodszorra nem olyan élvezetes Vaasa. A dolgok megváltoztak. Az emberek változtak, az érzések változtak. A finneket jelen pillanatban rühellem. Túl élesen veszik a szabályokat. Semmi kivétel. Ami a mi országunkban van természetesen az sem jó, de néha engedményeket kell adni. Egyszerűen így élhető a világ. Így működik, mindig a szabályokat kergetve nem lehet boldogulni. Vagy még csak én nem tudom a módját. A nap jól telt.

Bejártuk a várost. Megmutattuk Karonak. Körbesétáltuk az ismert helyeket, felidéztünk pár emléket. ÁÁÁ vissza kéne olvasni a blogot, de az idő rohan. Net az nem sok van és az élmények folytatódnak.

Erasmus utam során úgy érzem már megtudtam sokat. Már tudom, hogy megérte, vagyis tudom miért érte meg. Mindig is tudtam, hogy nem szabad kihagyni. De már tudom, hogy amit az életről tudni kell, az többnyire kiábrándító. Kegyetlen a világ és a menekülés nem megoldás. Szembe kell nézni a gondokkal és átélni? Ez olyan, mint hazudni. Azt sem lehet sokáig.

Ettünk egy pizzát és Tsakamisnak a leány igencsak tetszett és Muszáj leírnom :D Bocsi. Mikor a csaj kihozta a pizzát meg kéne simogatnod finoman.. Hozzáérni, vagy valami. És megcsinálta! :D Atyaég.. Tine lépni akart a feszült hangulat miatt, de meggyőztem, hogy maradjon még. Így közösen mehettünk a pussi dikki partira..
Ez a parti lényegében abból állt, hogy lányok fiúnak (uncsi), fiúk lányoknak öltöznek. Vicces lett, Andreas-szal úgy néztünk ki, mint 2 riherongy. Képet nem rakok fel :D És amikor szoknyában bicajoztunk a máshol lévő partiba, na mindegy. Sokat nevettünk :) De hamar elfáradtunk, férfigúnyát öltöttünk és hazatértünk. Ahol majdnem fürödtem. Karo-t azzal rémisztgetem, hogy a túra végéig kell majd szagolnia. :) És esetleg beiktatok pár edzést a túrákba, természetesen fürdés nélkül :D

 Maradjunk annyiban, hogy nagyon sokat nevettünk.

76. Vaasa - trip day 1

Átázott cipő,  a feleségem elhagyott, Zsófi dumálni akart. Végülis sikerült semmit nem elhagyni. Indul a nap, készülődés az útra. Vaasa lesz, de Karo nem bírja a gyűrődést és később kelt a tervezettnél.

Csúszik a terv, de csak elérjük a vonatot 15kor. Az út rövidebb, de drágább 17:36kor értünk Vaasaba. Drágább, kényelmesebb gyorsabb, át kell szállni. Ezek az utazás paraméterei. Back to vaaaasa. Tsakamis az állomáson várt. 3 bicajjal :) Aztán jöttünk, és szépen lassan újra láthattuk az embereket. Roberto, Jessica, Marios, és pár új embert. A túrát én szerveztem, bár nehéz mindig terv szerint haladni, ha az ember nem egyedül végzi. Megosztááááás. Tine nem volt valami jól, így meghívtam :) Legalább Vaasa-ba eljöhetne velünk. Bár nem tudom minek kell hívni. Ugyanannyira bírja Tsakamist, mint én. Mindegy :) Nő. Megismertünk itt pár embert és nem pihentünk sokat az első élményig. Elnézést a keményebb hangvételű bejegyzésért. Ha ez az.

Night ride.. Ez nagyon hiányzott! És most kaptam kicsit. Mint mikor Andorral kézenfogva megyünk a városban és fel alá tekerjük a bicajt.. Mekkorát esett :D (Ezelőtt becsúszott valami rákos-fetás görög kaja) És vááá, mentünk a világ másik végére bicóval. Valami nagyon messzi helyre, túl a stadionon.. (Nem is tudtam, de úgytűnik, itt minden kisvárosnak van jéghoki csapata? Stadionja!?) És irány egy szülinap. Kedves emberek. Sok francia, akik nem olyanok, akikről eddig tudtam. Szép volt, jó volt és persze mindenkinek van Fontana kártyája, amivel a belépés ingyenes és a cuccok olcsóbbak. Ebből később gond lett. Így irány vissza, de immáron nem az EILC életérzés fogadott, hanem a fizess mindenért! Sokat! Úgy érzem eleget költöttem a hétvégére. Nehéz így túrát szervezni. Kicsit mozgolódtunk, táncolgattunk, majd csak kipróbáltam valamit és "elhagytam" Roberto kártyáját. Ő milano gyermeke, szóval már kaptam egy ajánlatot, hogy mit tegyek, ha nem törött lábbal akarok ébredni. Hát most ismét. Kis kox huszár, de mióta nem láttam sokkal nagyobb lett. Mindegy, barát, de egy évig marad és fontos az a kártya a 6,5 euro-s belépők mellett. Szóval ez az érzés pecsételte meg az estém, ja és Tine is épp gyűlölt valamiért :) Csak hogy még jobb legyen az este. Alvás. Sokan és megint nincs helyem!

Appro

Jégesővel indult a nap és őrült készülődéssel. Miután végre aludtam egy kicsit neki kellett állni egy beadandónak. Amit persze előző nap tudtam meg.. Az viharba, apropó jégeső, nem sok, nem kevés. Érdekes. Aztán a nap folyamán esett még havas-eső. Eső. ÉS hó is! Igazad volt apa. De ez későbbi történet. Összecsapott munkámat feltöltve higgadtan nyugtáztam, hogy előző összecsapott beadandóm értékeléssel készen várt. 4-es :) Alig volt időm, pénzem meg semmi és az Appro nem ingyen van. Csak olcsóbban.

Az utóbbi napokban már rájöttem, hogy ez az Appro valóban nagy dolog. A minden jegy elkelt dolog már unalmas. De erre aztán tényleg... Készülni kell lélekben. Nem a tényre, hogy inni kell. Az biztos. Az appro lényegében egy játék, mely az itteni diákoknak van (bár ahogy hallottam, sokan mások is szoktak jönni) a játék lényege, hogy ha megvan a jegy. Lehet inni. A jegyen szerepel egy időpont. Ekkor kezdheted meg harcodat az idővel és a sorokkal, amik a bárokban fogadnak. Több, mint 4000 ember vett részt a dolgon. Képzeljetek el 4000 részeg finnt és cserediákot egy kis városban. Én nem nagyon tudom, de nem is nagyon figyeltem meg őket. Máshol voltak.. Vagy én voltam máshol. Nem tudom.

Most céllal kell inni, mondtam Aaronnak a buszon. De vannak szabályok. A jegyen szerepel az időpont, amikor kezdhetsz Keskustorin és 4 órád van, hogy visszatérj a kit öltött jeggyel. Fiú - lány részei vannak. Lányoknak kevesebbet kell inni, és a mennyiség változik aszerint, hogy hanyadéves vagy. Továbbá a szabályok értelmében nem lehet használni a buszokat. Ez szép gondolat :) jó arra, hogy megelőzzük a rókákat és lehet röhögni a dölöngélő embereken. A cél, hogy visszaérj 4 órán belül a megfelelő mennyiségű pecséttel. Leírom részletesen: Meg vannak a helyek. A jegyen lévő térképen, hogy hova lehet menni. Lényegében bármit veszel 3 eurót fizetsz (ez a kedvezményes ár). Csak jeggyel vehetők igénybe a kedvezmények, de vannak árnyékharcosok. Akik nem pecsétszerzésért isznak. Ilyen volt Thomas :) Jó arc, szeretjük. A németek 4-re hívtak, de nem volt kivitelezhető a városba érés, de ahogy odaértünk találkoztunk a finnekkel. Törpikével, meg a többiekkel. Bírjuk őket nagyon :) Sok dolgot meg lehet ám tudni a világról, ha más helyen vagy és érdeklődsz. Marjo a feleségem. De az éjjel elhagyott. Erről később. A kezdet tehát megindult a finnekkel (az esőben). Mentünk a Loco-ba. Ahol Appro shot-ért cserébe megkaptam a kis mancsos pecsétemet :D Ez az alkalom arra jó, hogy sok bárba bemehetek ingyen és körbe nézhetek, merre mizu. Szép este volt :) Aztán mentünk egy buzibárba... Blue oyster. Veszélyes volt, de szerencsére nem maradtunk sokáig és sok lány volt velünk. Szivecskés pecsét. Tovább :) Megbeszéltem magammal pár dolgot, például, hogy hova nem akarok menni. 2 ilyen hely volt, Saha, és mekkdonác. (Mindkettőre sor került.) Buzulás után tehát mentünk a Sahába, hajós pecsét (havaseső). Hej nekem. És el is köszöntem. Egyedül folytattam harcomat. Megbeszéltük, hogy Henry's pub a következő találkahelyünk, addig én elmegyek erre-arra, mert nekem több pecsét kell én vagyok a fiú.

Innentől indult, vagy inkább bonyolódott az este, mentem amerre láttam :) Konttori. Itt szinte egyből letámadott egy csaj, hogy ne egyedül mozogj erre, csatlakozz. Így csatlakoztam, kicsit dumáltunk. Kiderült, hogy ők is Henry's pubjába tartanak, de később. Hát majd ott találkozunk. (Többet nem találkoztunk.) Benéztem mindenféle helyre, de a sorok miatt nem igazán tudtam érvényesülni. Hát don's vagy mi a hely neve. Táskát, kabátot néha le kellett adni. Ez adott egy következő kalandot a későbbiek során. Virágos pecsét, majd ismét körbe-körbe. Kávézó, narancsos valami, virágos-szíves pecsét.
Tiszta homok. És találkoztunk Henrynél :) (és megjött az a HÓÓÓÓ) Nagyon zsúfolt hely, központibb is és sokan kedvelik. De a korábban megismertekkel nem találkoztam, nagy hely, nagy nyüzsgés. 6 pecsét on more to go. Megmutattam, hogy állok, lényegében kész vagyok :) és még van 2 órám a határidőig. Hát kaptam egy sorszámos lila henripecsétet. És közösen indultunk tovább :) A nagyon közeli és hát ide nem akartam jönni mekkdonácba. Itt hamm, és hammért is jár pecsét. Fura.. de nekik van pénzük, hogy benne legyenek. Vááá. Túlteljesítés folyamatban. Találkoztam kedves régi ismerőssel, az egyik szervezővel, aki a seitseminen bulit szervezte :) Mindenki lement az infernoba. De ezt én nem tudtam és hiába beszéltünk telefonon, nem jutottunk egyről a kettőre. Itt már nem teljes mi zajlott. Azt hittem ezt mondják, de ilyen ha egy finn és egy magyar angolul telefonál :) Egyedül tehát ismét Groove-ba keveredtem és csak kivártam már a sort. Fantáziátlan kék pecsét. Aztán ha jól emlékszem, csak eljutottam az infernoba. Talán itt kaptam a malackás pecsétet. Zöld. De megint egyedül, mászkálás. A többiek a buszmegállóban, mennek Marjohoz. Én még maradok, körbenézek. Mit is akartam? Igen :) Mászkálni. Gyűjteni. 1st bar. Elegáns hely, központban nagy sorral. Kék pecséttel. Be akartam fejezni, feltenni az i-re a pontot a 12. megállónál, de a barom a 2. Coffee house-ban rossz helyre tette a salátát ábrázoló kék pecsétet. A franc. Rohanás, fogalmam sincs hány óra. Brick, emellett elhaladtunk már az elején is. Hát most lementem, kellemes hely, helikopteres pecséttel. Végre valami menő. Amarillo és Klub hovipoika? Hát lehet, a nevét nem néztem. Mindegy volt, bár vagy mi. Beszélgettem szépen nyugodtan egy kedves finn? lánnyal. Kiderült, hogy szervezett már approt és hogy 32 éves!!!! Én 22-nek néztem. Brutál, mi? Ezt az overál dolgot is le kell majd írnom. Kedves volt, aranyos, de később mikor hívtam nem reagált. Beváltottam a komplett jegyemet és megkaptam a jutalmamat érte :) Egy bánat az overálomra. Emlék, kész. A többiekkel most találkoztam a megállóban? Most mentek Marjohoz, eddig infernoban voltak? Nem tiszta. De nem tartottam velük, mert ijedten konstatáltam, hogy nincs a hátamon a megfelelő + súly. Kerestem a táskám. Fogalmam sem volt, hogy melyik bárban kellett letenni, hol tehettem le. Megtaláltam egy ruhatár jegyet, így biztos helyen van. Csak hol??

A szabályok :) Bocsi a szakadásért ;)

Fiúknak évenkénti leosztásban a kötelező: 7, 9, 12, 15, 15.
Lányoknak szintén így: 5, 7, 10, 12, 12.

Túl lehet teljesíteni, de pluszt nem kapsz érte. Időben beváltottam. Egy magyar mindent tud. Ha akar.

Megtaláltam a táskámat, a harc folytatódott, de győztem. Sok helyen többször is voltam :D Szerintem ismeretlen bárokba is mentem. A rohadékja a város másik oldalán volt. Az infernoban. Pokoli. Hell sinki.. X- teljesített feladatok, lefutott kör. Merre vagy drága egyetlenem? Marjo rezidenciája következett. Egyem a szívét. Zenék, mókák, Finnek. És mindenkinek a party. 3 helyen zajlott, szintén a jegyen volt a belépő erre a befejező buliba. Az arénában volt a mienk. A finnek tudták merre, mi meg csak mentünk. Aréna, finn zene és pecsét nélküli túlteljesítés. Élveztem, tényleg jó volt ez a finnül karattyoló nyanya :) Az elején nem tudtam, hogy nő. De ebben az országban mindenki nő. Józene, tetszett. Találkoztam a német leányzókkal, ők többet akartak belőlem a nap során. Kegyetlen világ. ÉS egyik drága finn elmondta, hogy jutok haza :) Haza is jutottam. Jó helyen szálltam le, erdőltem :) és KAJA! :) Ez volt az én első appro-m története.

74.

Láttam pár dolgot mostanában. Jelennek meg a világító bánatok, ez jó, hogy létezik, önkifejező eszköznek szerintem remek. Vagy olcsón hordasz valamit és kész. Egy bácsit láttam szívecskével a hátán :D

Hogy kicsit specifikusabb legyek: A sötét miatt mindenkinek van valamilyen világító bánata, hogy észrevegyék a részeg finn hazafelé tartó őrültek. Néha vicces, néha jó. Nekem tetszik. Beszereztem báj dö véj egy pár hasznos dolgot még, megkönnyítve az életét a felém tartó magyar társaimnak.

A hideg napok folytatódnak. 200 km-re innen már leesett az első hó, én pedig folytatom a szervezkedést a túrához. A szökőkutak elcsendesedtek, egyikből sem csepereg a víz :( Láttam kismadarat a maradékból inni. Nincs több vizes habos móka a szökőkúttal idén, a szél fokozódik és a levelek is kezdenek halványulni.

Jönnek a karácsonyi disney figurás fények is. Szép városomat láttam felöltözni. Szép kék fények. Karácsonyi banánkodások jönnek, biztos szép lesz mire visszatérek a városba.

73.

Hideg van. És olyanokat hallok, hogy 1 hét múlva hó lesz. 1 hét múlva finnországot járom majd, szóval ennek annyira nem örülök. Vagy de? Sötét szép, sötét jó. Séták az erdőben, a városban. Egyedül :)

Pár i-re felraktam a pontot. Bizonyos kapcsolat, nézőpont, vagy tán csak alakulok? Kiolvastam egy könyvet. Befejeztem az EILC-s beadandót, persze kicsit rosszul :) Jöhet a többi. Elküldtem, amiket el kellett, szerveztem amit kellett, sétálgattam az éjszakában.

Mi egy nomád nép vagyunk. A magyar ember bármit meg tud enni, talán ez az oka, hogy nincs már állat hunföldön.. Legalábbis kevés. Vagy csak ölünk, vagy ejtünk, mint zsákmányt és nem foglalkozunk mással.

Éjjeli sokórás beszélgetések zajlottak komámmal. Program tervezések. A helyzet így áll: Minden napra van már program :D Szabad hétvége pedig november végéig nincs :D

72.

Szerveztem az életet. Szépen, pontosan. Normálisabban viselkedek, akikkel érintkezem igencsak ki vannak. Az organise some stuff mondattól. De nem lesz ez így sokáig :)

Azonban jöttök sokan és örülök nektek, végzem a simításokat. Az utam hamar bonyodalmakba ütközik, de ez van, ha nem stabil az internet kapcsolat és mindenki szeretné tölteni az idejét. Mai világunkban az internet kábelért vívjuk a harcunkat, nem a mamutok ellen a húsukért. Ha magamnak sincs alkalmam szervezni, akkor nehéz lesz a többieknek is. Újabb kihívás, de megcsinálom. Össze-vissza írok, de muszáj, a trip egy zűrzavar (pár nap és olvashattok róla, ha az időm is engedi) :) Valamelyik lakótársamnak van egy alarm clock-ja, AMI NAGYON idegesítő.. irritálóan brutális hangja van. Még szerencse, hogy nem sokat vagyok otthon. Azt sem értem, hogy minek csörög naponta többször. Mikor semmi dolga, be kell venni a gyógyszerét? (Ez egy szar bejegyzés, de nehéz úgy koncentrálni, hogy mindenki a nyakamat rágja......) Óóóó, találkoztam egy sráccal, ugyanarra az órára járunk és múlt pénteken Budapesten lépett fel egy bandával a Dürer kertben. Mennyir jó? Chiléből származik, szerintem nem túl fejlett ember, a fejlődésben megállt a metalnál. De azért jó volt hallani, hogy kis hazámból jött nem rég.

By the way, már beengedem a környezet zaját.. Zene nélkülis bandukolok már az erdőben, nem nyomom el a természetet és ugye edzés minden nap :) ... de a viharba is, nem tudom átadni, amit akkor éreztem..

Tervek

Vannak terveim. Úgy érzem folyadék kell ma És grrr. Egész héten így is lesz, hiába vedelek, mint egy állat. Néha a fűtés ellenére is olyan, mintha utcán laknék. Ennyi a nyamnyogás, jönnek a tervek. Elterveztem nagy vonalakban (részeit részletesebben), hogy miből fog állni az utam. Még napok múlva sem lesz tökéletes, de körvonalazódik és mint mindig, Majd csak lesz valahogy! :)

Egy hónapon belül az összes utamat megjárom. Megyek Lapland trip-re jövő pénteken. Ez a következő állomásokból áll (csak helyek): Tampere - Vaasa - Oulu - Kemi - Rovaniemi - Koupio - Jyväskylä - Tampere. Pár helyen alszunk, pár helyre csak bekukkantunk, vagy bekukkantok. Terv szerint. Szép és jó, fönt vár Lapland. Az Rovaniemi, de nem látom értelmét tovább menni. Valószínűleg így is igencsak költséges lesz. Annyira persze nem, mint a suli által tervezett lapland trip. Rovanieminél érem el legészakibbi csúcspontomat :) Eddigi életemben, aztán majd meglátjuk. Ott megnézünk egy-két szarvast, elket, porot, jávort vagy mi a vihart. Lehet, hogy eszünk is a kis finiből. Ott vannak tavak (ebben az országban hol nem?) és persze beülhetünk homokos mikulás ölébe, Az igaziéba. Addig ki kéne találni mit kérek :D A szüleimnek én leszek az ajándék. Pénzhiány, úgyhogy senki ne haragudjon, ha nem kap valami hiper szuper valamit. Ott még északon megjárom az erdőt, mert miért ne. Jövőhétre havat mondanak ;) (és valóban esni fog..) És átléphetem az Arctic cyrcle-t :)

Ebből fog állni a lapland trip. Mondtam, hogy már hideg van? Amit eddig kaptatok az CSAK a lapland tripem, ami suliszervezésben 400 euro, ha akarsz kutyszánozni, meg hómittuménezni akkor persze még több. Kaja benne van, de az utamon mindenhol ismerek valakit, ahol megszállhatunk :) És persze szeretem is őket, ezért megyünk. Ezért is.

Petikém is meglátogat, Andorból keveset kapok és ez nem jó. De az élet kemény :) És ki tudja milyen lehetőségek lesznek még. Frenetikus. Miután megjárom túrám (azért most, mert most van a szünet suliban.. 11 napot összehozhatok). Miután hazajövök, kedden NAGYON busy nap lesz. Tele elfoglaltságokkal. Lesz Ecotoxicology, finn, a víz miatt meg elvileg kirándulás egész nap.. Választani kell. Megint. Niina névnap, ő a tutorom és Ekkor jön ANDOR! Pár napot együtt lehetünk, aztán megjárom Szent Pétervárat! Haza jövök vasárnap. Andor nélkül :( Helsinki, Espo, talán Lahti, ugyanis jön Peti. :) Megvan már a jegy. Vele megjárjuk a helyeket, lenyomunk egy Tallinba hajózást és vissza Tamperébe. Közösen Turkuzunk aztán visszajövök Peti nélkül, Eszterrel. Vannak tervek :)

Ezeken kívül Tine szervez egy hétvégés kirándulást az erdőbe, a nevük möki asszem. Szép dolog, majd írok róla ha pontosabb infókat tudok. Decemberben akarja. 4-én pedig Reunion Tamperében.

It's all about choises!

Kitaláltam, hogy tökéletes üzletet hozok létre. A finn indie bulit. Mert úgy tűnt hiány van, az ötlet jó, itt minden drága, üzemeltetem, van itt egy emberem én otthon élek, de utalódnak felém a bejövő eurók. A gond, hogy a kereslet változékony? Nem, inkább, hogy már létezik. Ruma. A hely, amit itt szerethetek, mert jó a zene. A nap itt kezdődött a tegnapi Ruma bulit folytatván. Kihívtak a tánctérről, hogy a németek dühösek? Aztán micsoda meglepetés :D 24 gyertya volt beledöfve 24 kis bagettba? Vagy ilyesmibe :) És épp pampogott valaki a személyzetből, hogy na ilyet nem lehet. Elvileg lefixálták velük, de a finnek hülyék :) Buliztunk tehát, akik megmaradtak a buliban :) Karo karót nyelt, meg egy finn nyelvet egész este. Majd egy másik csávóval van találkája (ma este és reggelre ér haza). Kaptam jegyet az Appro-ra. Állítólag nagyon jó (bár itt állítólag minden nagyon jó). Nem tudom :) Minden bulira azt mondják, hogy a legnagyobb, attól, hogy mondjuk szerintem csak kisebb lesz. No nembaj, aztán akartam egyet sétálni :) De buszoztunk, kikkel? Thomas, Stephanie, Tine :) Ők maradtak az erősek.

A nap későbbi részein tettem magamért, nem szellemültem át, vagy ilyesmi. Bár próbáltam. Megosztottam öreg fejemet családommal, ám valójában fel sem fogtam, hogy mától megint 1 évvel többet kell mondani ha kérdeznek. Elmentem egyedül sétálni Hervantába, a tavat nem leltem meg, nem mintha nagyon kerestem volna. Edzettem, azaz megvolt az erdő séta is :) Tudom, megint felsorolás jellegű. Kimerült vagyok, azt hittem menni fog, ennyire futja :) Annyi videót akarok megosztani, hogy szinte abból állna a blog. Csak legfontosabbat fogom. Meg egy ráadást :)

És kis kényeztetés gyanánt megnéztem Tinével a Mr. Nobody-t, féltem, hogy nagyon elvont lesz (gagyin elvont), meg hogy minek ezt nézem. Hát hol a látvány, ami a mozihoz kell? De tudtam, hogy tévedek és a megérzések nem jók és visszahúznak, mert Dórikám szólt, hogy jóféle. Szerencsére tudom, ha valakinek jó ízlése van és tudok rá hallgatni, csak néha forszírozni kell magam a kezdeti lépésekhez. Az idővel pedig mindig szerettem filozofálni. Döntésekről, szerelemről. Mozi előtt néztem rá VöriBori blogjára, és megleltem a videjót számomra! Köszönöm szépen mindannyiótoknak. :) Háromszor néztem meg csak éjjel. Szeretlek titeket!



Vajon milyen világ lenne, ha mindenki megtenné, amit megtehet? Igazából ez nem is kérdés, régóta tudom a válaszokat. De mozi után szeretek sétálni, átgondolni amit láttam, időt adni magamnak, hogy beépítsem tudásomba. Szóval egyedül ejtettem egy sétát Tampere alsó tava körül 9-edike utolsó perceiben. Már pisis koromban is az időt elemeztem :)



Próbálok csak akkor írni, ha megvan az elegendő érzelmi töltet. Most meg volt, azonban nem éreztem, hogy át tudom adni. Mindenesetre meghatottatok és Köszönöm! - Reggel átolvasva átengedem a rostán!

Előkészületek

Írói válság :) A holnapihoz még hozzátenném röviden, hogy az Az végén járok és (9-én elkezdtem az On the road-ot).. Nehéz döntések állnak előttem. Erasmus korszakomra ugye gyökeresen hatnak. Minden a döntésekről szól, hát próbálom a legnehezebbet meghozni, ami a helyes. Gyakran ez egyezik. Aztán Don"t look back.. Az EILC beszámolómat szintén Pató Pál-szerű gyorsasággal valósítottam meg. Azaz rég határidő után, vagy nagyon a határán? Úgy tudom Okt 15-ig van időm feladni :D Nos hétfőn, 11-én fogom feladni. De jó lesz így is.


Ide akartam bedöfni.. de még nem tudom a címet és ezért vártam ennyit Váá..

Megfigyelve az itteni életet (hogy nagyjából minden hétköznap hétvége) azt figyeltem meg, hogy páran már tudják tartogatni magukat a hétvégére, vagy legalábbis csütörtök, péntekig. Vagy csak nem maradt pénzük, hogy állandóan bulizzanak. Pénteken még kitartanak. Vagyis ekkorra tettem a hepajt, ami pár ember áthívásából állt. Szerintem kellemes este volt. Szombaton általában én is pihenek, vagy csak nincs különösebb program. De a hova menjünk kérdés itt általában azonos mindig. Illetve az eredmény. Átjöttek hozzám páran, de a közösségi portálon szétterjedt Kevinnél a few drinks esemény :) Így a reklám ott nagyobb volt. Sokan oda mentek, úgy terveztük, hogy megpróbáljuk összeterelni, azonban neki nem ment és én sem akartam a lakást itt hagyni, hátha páran mégis ide jönnek. Jöttek is :) Stephanie csinált sütit <3, csak néhány név: Michel, Gollam, Thomas, a közép jurópok, tőlük kaptam Attilás kitűzőt :D meg popcorn-t és egy rakat lufit különböző nyelvű szövegekkel. Jöttek az angyalkáék, Britt, még több német, Krisztáék, szóval egész kellemesre sikeredett. Azonban a hova menjünk kérdésre a Saha a válasz. Ez az általános út, ahol diszkós sz_rokat, valamint Wakawakát és egyéb ilyesmi számokat lehet hallani. Nos ez nekem annyira nem finom. Ruma viszont létezik, indie, rock, electro.. Szóval 2 hónap diszkózás után már ráéheztem a normális zenékre. A társaság egy része lelépett csak úgy, kb a fele elment kajálni (valójában átszöktek a másik partiba), vagy épp poharat újratölteni. De így is maradtunk még páran. A legtöbbekhez nem jutott el, hogy rumába megyünk, vagy csak nem izgatta, a putyputy-tajngputty zene jobban izgatja. Úgyhogy aki jött a busszal, az jött a busszal. Ott Máté kezdte el bomlasztani a társaságot, az olcsóbb (valójában drágább) dnb bulival. Az sincs ellenemre, de az indie-t jobban csípem. Így maradt a mag. Az igazán fontos emberek. :) Legalább lehet tudni kik azok. Stephanie és Thomas a pártomat fogta, valamint az indie és a NORMÁLIS zenék sincsenek ellenükre. Jött Britt és egy spanyol srác. Tine és Karo. Úgyhogy élveztük a jó zenét, később Dave és még több német jött. Aznap született mint én :) Csak 1 évvel később. Kezdődött a hepaj.

Ilyen slágerekkel múlattuk az időt. 

Barátok

Nos :) Terveztem egy ilyet, bár eltelt pár nap (már túl vagyok a szülinapomon) és így már nem olyan jó érzés, nem érzem olyan hitelesnek, hogy ilyen blogot írok.. pár képpel :/

Madarat tolláról, embert barátjáról.. Tudom hogy őrült vagyok.

Azonban Barátaimat szeretném magamban felidézni :) és kirakni a fotóikat.. no tessék, ezek után már mindent lehet tudni rólam. Eddig is nyilatkoztam meg fele, kifele, erre fele, arra fele (terefere). De ez most más. Sorrend nem számít, azt már májszpészen is ellőttük, és az sem számít ki szerepel, ki nem. Sajnos nem mindenkiről van képem, akit nagy becsben tartok. És nem is említem meg, de titkaim tán lehetnek egy ország világ előtt. Finlandből könnyű szövegelni, de pont elég ember tud magyarul ahhoz, hogy ne kelljen mindent leírnom ;)

A négyes tagjaival kezdenék ami 3, de a 4. én vagyok :D Róluk nem kell mondanom semmit, ők minden.

Dóribébi

Csillabébi

Rock Androll

A sorozat végén exkluzív fotót kaptok a szerelmemről. Mert én olyan is tudok lenni!

Vöribori :)

Te sok vagy, tán a legtöbbet te tudod rólam, hiányzik az éjszaka, azt hiszem öregszünk.

Andriskám

Csupa szív vagy koma, mindig is tudtam.

Boredlim

Remélem nem sodor el az élet míg hazatérek.

Peti

Te lelketlen szörny :D

Lehet, hogy rossz ötlet volt, annyi szép emlék, annyi fontos ember. A cél változott :) Azokat helyezem el itt fotó formájában, akikról van normális képem és a nem annyira évekkel ezelőtti időkben sokban hozzájárultak a gondolatvilágaim fejlődéséhez. Ezek drága barátaim dimenziók :D Annyi ember jár a fejemben..

Kacc

Te is nagy világjáró vagy és jól tűröd az irdatlan sétákat :D Jó kép, nem?

Háhá, miszisz mindenkiazthiszi,hogygonosz,denemaz

Szereted a lovakat? Köszönöm

Régláttalakugyan, de az istenedet!

Itt nem Tripó a lényeg :D

Kezdek pornóblogra hasonlítani, amilyen nőket felvonultatok :D

ÉS KAJÁÁÁT!! Ő Adri.

Nettikém, rólad pl nincs jó képem, olyat meg nem akarok felrakni, amin én is vagyok. Úgy tűnik mindig együtt pózolunk :) --- de nem:

Na azért ne csak a lányokból adjak:

Iviboy

Ő egy gyilkos. És tele van tetkókkal.

Tacso

Őhozzá ritkán van szerencsém, mert munka van vagy nő. Ő lesz valaki.

Vele lehet őrültködni.

Ezt is tettem ez még finom kép a bulikból. :)

Bandi

Ha vele beszélek egyszerre gyógyulunk.

És még néhány MÓKÁS képet megosztok majd a vasárnapi blogban :) Háhá..

Győzzétek kivárni..

Végül szerelmem:

1st Laser Tag

Boldogat Kati! Köszönöm a webkamerát Tacso, végre komanikálhatok látványosan teremtőimmel! ÉS Ma beszélni fogok a mamámmal! :)

Képeket ritkán fogok használni, mert egyszerűen nem szép, ahogy ez a blog technika megoldja. HTML-ben sokkal szebbet lehetne. A lehetőség megvan rá, de nem fogok nekiállni egy halott technológiával foglalkozni. Egykoron szerettem, de ma már mindenféle alap program tud honlapot csinálni, úgyhogy aki szeretett szöszmötölni (mint én) már lehúzhatja magát a vécén.. Mint a kazettás technológia a DVD korában. Hamarosan az is elavul.

Vad lett a nap.. Kemény nap volt. That's what she said. Igazából csak pihentem, relax, ahogy az lenni szokott, elmaradt az ecotoxicology, vagyis áttettük máskorra és abban a tudatban tettem a semmit, hogy semmit nem kell tenni. :)

Kiderült, hogy lehet tenni. Waldo, akit pár napja ismertem meg körbeküldött egy lehetőséget, hogy Laser Tag verseny.. vagymi. :) Ütközet? Akartam menni, mert hát namár, lövöldözni kell, erőt fitogtatni, a fiúk ebben jók. Szóval tegnap este rákérdeztem Waldonál, hogy mizu, nem tudott választ mondani, azt mondta, holnap dumáljunk. Szóval fel is hívtam és ahogy gondoltam, a 27 hely foglalt volt. A legroszabb az ilyen programokban, hogy nem tudom ki megy, ki nem, ki olyan őrült, hogy benne legyen. Vagy ki elég gyors hozzá?

Aztán amikor indultam a városba, a sok hölye németVEL, akkor hívott komám, hogy úgy tűnik valaki lemondta, van hely számomra. Na ennyi.. Meg tudok oldani mindent? :D Mindig kések, mindig feszegetem a határokat, mindig átlépem a lehető összes vonalat, de sokszor sikerül így is. Szóval lányok vásárolni, fiúk ölni. Csak én.. Tudtam, hogy nagy feladat :) Airsoft, Paintball után a 21. század technológiás fegyveres mütyűrjét is ki kell próbálni nemde? Mentem, harcoltam, párszor meghaltam.

Vagy: Jöttem, láttam, győztem. Végülis. :) 3 csapat: kék, zöld, piros. Enyém volt a piros. Vad szín, sz_rrá lőttem mindenkit, úgy rémlik 2szer még bázist is támadtam, egyszer pedig tudtommal elpusztítottam, de a mellékelt ábra szerint (ami nekem egy lap), nem. Szóval gondolhatjátok mi lett a történet vége. A piros csapat nyert, meglepődött valaki? :) És persze, aki tudta mi ez, ismerte a pályát, az könnyebben ejtette rabul a pontokat. De azért szép harc volt. Még ha utoljára is léptem a csatamezőre. 27-ből 8adik lettem, 10150 ponttal :) a 9-ediknek már nem volt meg a 10ezer. Szemből lőttem sokat, míg mások hátba lőttek :) Tisztelet, ugye. És a legjobb nekem lett a célzásom :) 44%-ban ha lőttem, el is találtam. Ez nekem lett a legjobb :) Szóval, csak az vert le, aki régóta tudta, hogy mizu :D Gyilkosság : Halál aránya 192,73% Rank 8 of 27 Kentaur

Új élménnyel gazdagodtam!

66.

Reggel elmentek a németek a magány érzetét rámhagyva, hamar hozzászokik az ember a nyüzsgéshez, főleg, ha a városból való.. Gondolom.
Még mindig beteg. De végre beszereztem gyógyszert, be is nyomtam párat (1), de mintha semmi nem lenne. Fantasztikus, lehet, hogy ezek a finnek tudják, hogy kell gyógyítani? Ráadásul eddig nekem bejött az élet, ugyan mindig van valami bajom, de ha rákérdezek többé-kevésbé, vagy tökéletesen tudnak angolul, szóval annyit vesződnöm sem kell, a gyengébb láncszem én vagyok :)

Szóval sárga varázspirula, fejfájásra, torokfájásra. Suliban néztek, hogy mit keresek ott, vagy inkább, hogy mit keresek ott. Betegen.. Úgy is néztem ki, mint aki benéz. De csak megoldottam. Az első óra (ami elfelejtettem, hogy ma van) de izgi.. és nem szeretem az ilyet kihagyni, de minek változtatnak az órarenden.. A naptáramat meg úgyse nagyon nézem.. Istenit. Tudtátok, hogy 2,8 liter cukor a szervezetbe juttatva halált okoz? Ez az a mennyiség, bár valószínűleg előbb meghalunk, de patkányokon ez a Lethal Dose. A 2. órát skip-eltem, de Kev felírt. A harmadik, kedves finn órára meg nem tudtam menni, pedig szerettem volna, ugyanis megbeszélés volt, ami az október végi utazásról szólt. ---> Jelentkeztem St. Petersburg trip-re. Nehéz döntés.

Sz__ barát vagyok? Mondták mások, de szerintem Te megértesz barátom. Mikor lesz még egy ilyen lehetőségem? Ez az év az utolsó, amikor még relatív olcsó a Vízum Oroszországba. Meg elég szép opciók, viszonylagosan nem olyan rettenetesen sok pénzért és ugyanakkor skip-eltem a Londoni idei programomat is :( Pénzügyi megfontolások miatt.

A 3. Tine féle német finomsággal is megismerkedtem. Tényleg jók, alapkaják, keverészve egymással, de finomak. Karo felszedett egy finn csávót, vagyis a nagy találka pénteken lesz, a csávó 1 üveg rumot itat vele.. Érdekes. Néztünk hárman filmet, mindketten elaludtak, szülinapozás helyett.. Az ilyenek minek akarnak filmezni? :)

Család

Családom bemutatására írnám ezt az oldalt. Régóta készülök vele, de biztos vagyok benne, hogy nem olyan jó lesz, mint szeretném.

Akiket szeretek, becsülök, ám sajnos nincs képem mindenkihez. Talán egy későbbi blogbejegyzés keretében pótlom valahogy a be nem mutatott képeket. Nagyon alap bemutatás lesz, alig van képem rólatok :) Bár egy filmben hallottam (és igaznak ítélem), hogy a képek idiótáknak vannak, akik nem képesek emlékezni. Vicces, pont tőlem. Mégis így látom.

Édesanyám

Ne haragudj anya, nem ezt akartam felrakni, de a legaktuálisabb :) Itt anyukám aggódik, mert a kisfia megy világot látni :) Hiába, az anyai törődés és szeretet kiapadhatatlan! És persze sosem lehet felnőni, mert mindig a fiaik (/lányaik) maradunk. Benne ez a legjobb, csupa szív. Köszönök mindent anya! Szeretlek.

Édesapám

Sötét kép, apukám munka közben. Itt talán Prágában vagyunk épp. Együtt igazgatjuk a bizniszt. A tisztelet és a munka mindenek felett. Néha nehéz vele, de abszolút jó akaratú és mély érzésű ember. Még ha nem is mutatja. Szeretnék ilyen lenni.

Nagyszüleimet szerettem volna bemutatni, akiket ismertem és büszke voltam rájuk és vagyok a mai napig. De már csak egy mamám van, akiről képem is van, így ő róla tudok képes feljegyzést nyújtani. Büszke vagyok az egész családra, ha valakik ők azok akik a legnagyobb tiszteletet érdemlik részemről. Még emlékszem a dédimamámra, a dédipapámra, akik szívattak mindig a kockacukorral, meg összeborzolták a szőnyeget, hogy a szépérzékemmel kényszerülve kijavítsam a hibát.
Anyai ágon a Nagymamám és Nagypapám, akik Borsodnádasdon éltek és haltak, amennyi szeretetet adtak, azt talán sosem tudom eléggé megköszönni. A papám bányász volt. Szerintem ez tök menő.
Apai ágon pedig a papa, aki mindig hagyta, hogy elveszítsem a kitüntetéseit.. (mindig dühös vagyok magamra, ha erre gondolok).. Róluk többet tudok, innen indult ugyanis a közelebbi életem. Itt találkoztak a szüleim (nem pontosan, de majdnem: Valójában szép történet, a dédimamámékhoz fűződik.) Szóval papámtól, amit tökéletesen örökített tovább génekkel és neveléssel egyaránt. A becsület. Erre nagyon büszke vagyok. A családomban ennyire fontos a becsület. Vezető volt (amolyan főnök), akkoriban ez nagy dolog volt. Évszám? Szóval ez is sokszor bennem él. Amikor mamám jajongott, hogy miért nem fogadja el azt a disznót vagy kukoricát?? "Mert nem dolgoztam meg érte". Hát próbálok emléketekhez hűen élni, tenni ami helyes, ha fáj is.

És a mamám, akinek sokszor ettem már az életét :) De mindig szívesen adott belőle.

Punkmama

Ne haragudj, de szerintem tök jó kép és szeretem a kócos dolgokat is :D

Testvéreim

Sajnos csak egy testvérem van,  mindig vágytam egy húgra. Lehet, hogy nem érdemeltem meg. Vagy csak így kellett lennie. Hát kaptam egy fiútestvért, nem egészen enyéimmel azonos szülőktől :) De szerethetek valakit, nevelhetek kicsit.. És bár testvérnek is rossz vagyok, mindig szerettem, ha gonosz is voltam vele néha. Janó :)

Mondtam, szeretem a kócos képeket :D

Valamint volt még egy tiszteletbeli nagymamám, aki nagyon sokat jelentett a családnak!

Magdi néni

És jöjjön néhány csoportkép tavaly karácsonyról!

Apukám, anyukám és Betti (a legújabb családtag)

Mama és Csaba (a legjobb keresztapa)

 

Homi kép, Janóval.