A második ittalvós vendég további 2 ittalvós vendéggel. Okozott egy kellemes
-kellemetlen napot ismét. Örültem nekik, de amit kiváltottak egymásból.. az rám is hatással volt. Nem tudtam, hogy ez ilyen. Nem is lett volna baj, de egy nyelvű nemzet, amit én nem beszélek, nem jó.. Gyötör a fejfájás és erőltetek. Egész nap lüktet, hasogat. Erőltetek mindent az ösztöneim helyett és hülye vagyok belátni, hogy tönkreteszem magam, ha így folytatom - ez volt a pszichológiai töltet.
Na tessék, nyavajgok, mikor arról kellett volna beszámolnom, hogy a Város születésnapja van (a 231.) elég szép szám. Ennek örömére ünnep volt, azaz inkább passzív dolgokba betekintés. Pl a múzeumok nagyrésze megtekinthető, több ingyen ezen a 3 napon. Ez az Október első hétvégéje volt okt 1, 2, 3. Hát igen, minden klassz dolog októberben történik :) Tampere, Kacc, Helló vííííín.. és Rájöttem, hogy mivel tán a tökünnep is ilyenkor van, meg halottak napja? Horror hónap is én pedig azt szeretem. Imádom a trailereket is.. de nem értek hozzájuk :(
Szóval a szülinap és a sok program lényegében semmivé foszlott, abból álltak az eddigi napok, hogy felkészültünk a hadsereg fogadására. Inkább első szám első személyben kéne beszélnem. A kis német 3 napja kaját ígér (lehet, hogy még csak 2), de ez így akkor sem állapot. Szóval vasárnap, utolsó nap, immár vendégekkel. Szerettem volna megnézni tömérdek dolgot. Pl tűzoltók, rendőrök, Muumin-, kém
múzeum, stb. Ebből végülis, bár nagyjából le sem szartak. De kicsikartam a Rendőr-főkapitányságot és láthattunk kutyatámadást háháááá, meg drogkeresést, meg ilyeneket. Muunin of course.. Itt voltak a leghangosabbak a vendégek és mellette volt, ugyan csak engem érdekelt. De kőmúzeum.. Leletekkel, faragásokkal, érdekességekkel. A Muuminok is érdekelnek, csak épp semmit nem tudok róluk :) és egyedül a Muumin felépítés tetszik, meg a házaké, az egyéb szereplő emberek nem. Mint a simpson pl. Az sem tetszik. Technikáról van tehát szó, a sztori persze feldobhatja.
A blog fejlődési tendenciáját tekintve tán feltűnt, hogy nem minden nap ülök neki. Már aki még velem tart. Tudom hosszú olvasmány és többnyire értelmetlen. Mindegy, aki velem tart, annak biztosan fontos vagyok. Ha meg nem is annyira, az még utólag is nekiállhat (nekemállhat), szóval előfordulnak egyre nagyobb kihagyások. Mindig van ilyen, de szépen összehozom, vagyis próbálom. Így talán kicsivel többet nyújthatok. Hosszan gyűjthetem az élményeket, majd leírhatom, de ez a blog lényege, nem?
A hátrány, hogy nem rendszeresen jelenek meg, nem lehet időhőz kötni pontosan, mint a sorozatokat, amik megkönnyítik az életet, a valahova tartozást... vagy amik tán pont lekötnek és bezárnak? Mindegy, újra van How I met és Dexter, ami lényegesebb, szebb és véresebb, ami nekem szimpatizál.
Én itt vagyok. Nem baj ha zagyva:) Amúgy vigyázz, ha egyre ritkábban írsz, egyre kevesebbre fogsz emlékezni, és ettől megint egyre kevesebbet írsz, és ott fogsz a fejedhez kapni, hogy itthon vagy, 2 hónap blogszünet után, és nem fogsz emlékezni semmire. És különben is, engem érdekel! De ha mást is, és nem követnek, leszoknak róla, és még kevesebben fogják olvasni, mert sokáig nem nézik, ha meg igen, sok lesz az olvasnivaló, ami -bármennyire is imádunk- nyűg:) Érted ugye? :) Imádlak egyébként, és írj!!!
VálaszTörlés