Bejártuk a várost (Laurával), aki régen.. Vaasa-ban a tutorom volt. Volt haszna a látogatásának, őt nagyon szeretjük, ellentétben a többi finnel ő mindig barátságos volt. Ölelkezés az neki megy, ami néha tök jó. Kicsit tanultam finnül általa, míg mászkáltunk a hideg városban. Megmutattam neki a Tamperei szépségeket és NEM ettünk munkkit. :) Ami finnül a fánkot jelenti, ha elhagytátok volna a fonalat, valahol nagyon régen.
Majd Rumával zártunk, ami jól sikeredett, az mindig jóféle, mindig élvezzük, nem mondtam szerintem, de megismertem egy új koktélt, a KarpaloKalát (ez áfonyalé salmiakkival és vízzel), mindent nagyon szeretek, ami tartalmaz áfonyalevet, újabban arra kattogok (már betört a boltokba a Glögi is, ami olyan, mint a forralt bor, csak alkohol nélkül és hideg).. de maradok a karpalomehunál.
Ő is egy olyan lány, akivel sok mindent lehet, így ráerőszakoltam akaratom és hazasétáltunk (de új útvonalon), a hideg hatványozódott a szélben. Annyira hideg volt, amilyen hideget Mo még nem is látott.. a hidegben láttunk egy valamit távolról, azt hittük ég valami, de csak gőz volt, olyan erővel, hogy nem értettem hogy bírja a szerkezet.. Az 1:18 időtartalmú gyalog hazajutásomat valamivel kevesebbre cseréltük. Majd jött egy vasárnap, de olyan rég volt, hogy ki emlékszik..
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése