Láttam olyat egy plakáton, hogy erasmusic. Ez arról szól, hogy valami rádióban mondhat mindenki 1-2 gondolatot a hazájáról. Legalábbis én így képzelem a dolgot a hírdetőlap alapján. Átfutott az agyamon, hogy menni kéne, de nem akarom lejáratni az országot.
Másokban látom magamat tükröződni. Mármint személyiség jegyeket látok ki. Amiket az illető hibájának vélek. Igen. Ez én vagyok, a reflektációm. Az országunkat is megtanultam sok szemszögből átlátni. Sok nemzet fiaival és lányaival beszéltem különböző dolgokról. Magamat szinte sosem engedtem megismerni, ahogy ezt eddig is tettem. De aki jobban belém néz láthatja.
A hír: gyógyulok!
Immunrendszerem végre összeszedte magát, vagy csak működtek a csodagyógyszerek. De legalább jól vagyok és tudok aludni. Pár nap és jól összenyálazom majd az ágyat. Van ennél szebb?
Az idő havas, aztán olvadós, majd megint havas, megint olvadós. A héten ennek is vége lesz. Jönnek a minuszok. Sokan a suliból mennek laplandra, én a -22 fok helyett élveztem a 0 körülit is. Hó így is volt :) Nekik viszont nem sok kedvük lesz sokat mozgolódni a hóban abban a hidegben. Nekem pedig lesz időm "viszonylag" egyedül. Írhatom majd a beadandókat.
Zárójel. Senki nem szívleli a Salmiakkit, ez ilyen. Eszed, gyűlölöd, de aztán valahogy mégis megkedveled. Az emlékeimben szép, de tulajdonképpen én sem eszem. Zárójel bezárva.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése