26.

Élveztem a hétvégét, ezért maradtak el az irományok. Jön a pótlás.

A lábam még mindig rohad (sok nap múlva is így lesz). Ma csütörtök van (26). Bicajt nem fogok venni. Mert jön a hideg és lehetetlen szerezni normálisan. Jön a hideg, jön a tél. Vagy csak az ősz, de az olyan finn módon.

Elszúrtam a dolgot, de annyi mindent variálnak már nem tudom mivel mi van. 9:30-ra mentem suliba (csak 10:30-ra kellett volna), ami 8:30-as keléssel járt (ez is ráért volna, ha tudnám mikor jár a busz). Mindegy, bementem dekkoltam egy ideig, aztán rájöttem, hogy felcseréltem a dolgokat és ma csak 10:30-ra kell jönni. Csak hova.. Riku Matti egyébként egy nagyon jó koordinátor, de most beszervezte nekünk a programokat :) Találkoztunk hát (8 helyett 4-en) a fogalmam sincs milyen nevű idős hölggyel, aki elmagyarázta, hogy mizu, milyen tárgyak vannak, miket érdemes felvenni. Itt van egy szakadás. Össze akarom kötni a csütörtököt a péntekkel. Nehézkes visszaemlékezni, de aznap volt, hogy elmentem az UTA-ba. Mondtam már hogy van egy Attila building? Egyetemi tulajdon volt, de már nem az. Szóval UTA előtt találkoztunk Tinével, és mentünk vettünk ezt-azt, Alko-ba is betértünk és láttam Unicumot! majd találkoztunk régi kománkkal Andreassal (meg a többi némettel az állomáson ÉS a liddl-ben.. mindenholottvannak). Elmentünk hát hozzám, vadkodtunk. Tine elhúzott, majd jött a nyugirész. Az itteni időszakában a görög rengeteget aludt. A pakolási időszakomban is, amikor ez következett szunyált, nyitott szemmel :D
Így készültünk a csütörtök esti Xchange student party-ra :) Kíváncsi voltam 1600 vagy nem tom mennyi ember hogy fog beférni egy helyre. Nyílván úgy, hogy csak 1 cafat jön el. Vagy cserélődünk. A pihenés nem nagyon jött össze, nem vagyok sem német, sem görög. Nem tudok akármikor aludni. Ehhez lelkiállapot egyensúly kell, mint a tanuláshoz..

Eltekeredtünk egy __kibe és a TOAS egy számomra addig ismeretlen zugába, a belvárosi helyecskére. Vad.. Na ott is minden nap pöröghet az élet, de utálok vidéki lenni. Találkoztunk sok sok EILC-s arccal. Tök jó, ez a része tetszik, meg ugye csomó új arc és mehettünk a Nemtudommilyennevű helyre.

A buli jó volt, bár 1 cent sem volt nálam és a kártyát is otthon hagytam véletlenül. Azért ha akartam kaptam ezt-azt, meghívások magyar módra. Hepaj, buli sötöbö. Emó, csajok, ismerősök, ismeretlenek. Annyi név és azc, ennyit lehetetlen memorizálni. Főleg nekem, ha nem emlékszem meg ugye bunkó vagyok. Sh_t.

Meguntam hamar sajnos és hazajöttem a bulihely elé bejelentett 2 eurós bulibusszal, ami hazarepített LUKONMAKI-ba :D Ezen a néven mindig röhögök. A buli hangulatát a nők is igencsak befolyásolták. Ahogy illik. Láttam ismerőst, pl láttam a magas franciául tudó aranyos csajt, aki mondta, hogy nem jött a napokban suliba, mert összetörték a kocsiját és azt intézte.. Hopika. Az egyetlen ember, akiről tudok, hogy kocsival van itt. Az emberek is cserélődtek, ezért kellett nekem is lecserélődnöm. Tinével összeveszés, emo, ezen az egy közös nyelvet nem beszélés sem nagyon segített. Facsart mondat, de csak megérted. Úgyhogy készültünk (hulla fáradtan) a másnapi csodákra.

A hely nevét nem tudom, ahol voltunk, de a mosodából loptam plakátot, azon rajta van :)